Vital for Understanding - Létfontosságú a megértéshez

11. fejezet - A Halálkufár születése

Amikor Peter felébredt a levegőben lógott, a plafonba és a padlóba épített láncok kifeszítve tartották a kezeit és a lábait. Őszintén, a szoba amiben volt úgy nézett ki mintha minden színt kiszívtak volna belőle, csak a bal oldali falon levő keskeny, téglalap alakú ablak világította be. A viharos ég alig látszott, az ablak alját fű szegélyezte és a szemerkélő eső megcsapta az arca bal oldalát. Körülnézve ismerős, de fiatal, sebes kezeket látott, Mr. Stark kezeit, döbbent rá Peter. Olyan volt, mintha ő lenne Mr. Stark. De mit keresett leláncolva egy pincében? Peter érezte, hogy Tony megrázza magát miközben egy kis fémasztalra mered, amit ha nem lett volna kikötve elért volna. Egy hatalmas kalapács, bilincsek és különböző fenyítő eszközök voltak rajta. Ez egyáltalán nem festett jól. Ez a jelenet kezdett egyre jobban hasonlítani egy szörnyű horrorfilmre. Mr. Stark rövid, pufi végtagjait látva Peter arra gyanakodott, hogy még csak gyerek. Peternek csak rövid ideje jutott gondolkodni mielőtt az ajtó nyikorogva kinyílt. Akárcsak egy filmben, mennydörgés hangja hallatszott és három megtermett feketébe öltözött férfi lépett a szobába. Két ember fogta közre a vezért, mindketten izmosak voltak, az Izomagynak, aki a bal oldalon állt nagyon halvány, kék szemei voltak, amikből hiányzott a melegség. Végignézett Tonyn. Te leszel Izomagy egy. Döntötte el Tony. A vezető, a legkisebb és legrondább pasas egy fejjel alacsonyabb volt, mint a mellette állók és vékonyabb is. A szemei viszont démonian sötétek voltak akárcsak Izomagy kettőnek. A vezető kissé előrébb állt ezzel is kiemelve fontosságát.

- Hé, Izomagyak vezére! Igen, te. Nem ez az első rodeóm. Bármit is akarsz tőlem vagy az apámtól, megszívtad. Nem adunk neked semmit. - annak ellenére, hogy Peter csodálta Mr. Starkot amikor a szavak elhagyták a száját tudta, hogy abban a pillanatban ez nem volt valami bölcs dolog. A rosszindulatú, szórakozott mosolyból, ami megjelent a vezér arcán rögtön tudta, hogy valami különösen rossz dolog fog bekövetkezni.

- Pimasz kis rohadék vagy, ugye? Tudod, később sokat fogsz átkozódni. - nem tudta pontosan honnan származhat, de a vezető orosz vagy német származásúnak tűnt, az éles akcentusból ítélve. Peter tudta, hogy ezt Tony is felismerte. Ezúttal Tony hallgatott, de összeszűkült szemmel nézett rájuk.

- Hívd fel! - parancsolt rá Izomagy kettőre. A vezető bal oldalán álló Izomagy előhúzott egy mobilt a zsebéből és tárcsázott, kihangosította a hívást és átadta a vezérnek.

- Ki az és hogyan szerezte meg ezt a számot? - Peter érezte, hogy Tony reménye feltámad Howard hangját hallva.

Apa kivisz innen.

- Apa, - kiáltott a telefonba Tony bocsánatkérően. - Nagyon sajnálom, hogy megint elkaptak, de - Peter érezte, hogy Tony körbenéz a szobában. - sötét szoba 10x15-ös, a föld alatt van. Kösz Izomagyak, tudjátok hogyan kell elrabolni egy gyereket stílusosan.

Peter Tonyval együtt mosolygott, Howardnak egyszerű lehetett most, hogy Tony részletes leírást adott neki a szobáról és az emberrablókról. Idegesítő volt, Tony mennyire lenyugodott és elcsendesedett, a vezér a homlokát ráncolva folytatta:

- 14 órát kapsz, az ára 150 millió dollár. Egy óra elteltével mindig eltörjük egy csontját. Ha továbbra is ellenállsz valami rosszabb fog vele történni. Ha lejárt az idő és nem fizetsz, megöljük. Ha nem veszed fel a telefont, meghal.