𝗕𝗹𝗼𝗼𝗱, 𝗦𝘄𝗲𝗮𝘁 𝗮𝗻𝗱 𝗧𝗲𝗮𝗿𝘀 | ᵗᵃᵉᵏᵒᵒᵏ

18: kettős gyilkosság

Épp Hoseok szobája felé tartok és izgulok.

Izzad a tenyerem, szaporán veszem a levegőt és ehhez hasonlók.

Nagyon sok időt töltöttünk együtt, tervezgettünk, számoltunk és átgondoltunk mindent vagy százszor.

Végül megvolt a teljes terv.

Tudtuk pontosan mikor jön NamJoon, mikor jár ki Jin.

Egyszóval tudtunk mindent.

Öt hónapot töltöttünk avval, hogy megfigyeltük Jin-t, ha pedig vele volt NamJoon akkor őt is.

Egész napokat foglalkoztunk kémkedéssel, de így utólag úgy érzem, teljesen megéri majd.

Minden apró hibát számításba vettünk és mindegyikre kreáltunk egy hibaeltérítő tervet.

Most már minden készen áll, ahhoz, hogy a tervünk sikeresen menjen végig.

Amint oda értem Hoseok ajtaja elé, egyből bekopogtam és nyitottam is ki az ajtót.

Az ágyán, háton feküdve nézegette a papírokat, amin a gondosan kidolgozott gonosz tervünk minden egyes pontja volt leírva.

Amint meglátott felült, a papírokat maga mellé helyezte és mosolyát nem takarva köszöntött.

- Hát, eljött a nagy nap. – kezet fogtunk és mondta, hogy foglaljak helyet.

- El, és készen állsz? – semmi biztos alapot nem nyújtott Hoseok labilis elméje, ezért is kellett mindig megkérdeznem tőle, nehogy az akció közben lépjenek fel nála problémák.

- Készen. Lassan megérkezik NamJoon, szóval kellene készülődni. – megbizonyosodtam róla, hogy minden a legnagyobb rendben lesz, és a projekt zökkenőmentesen fog folyni.

- Akkor hát, induljunk. Jungkook, ezt mind magadnak köszönheted. – jegyeztem meg magamnak, ám túl hangosan és Hoseok felfigyelt rá, majd meg is szólta.

- Mi? TaeTae mi az, hogy ezt magának köszönheti? Várj! Ugye nem? Mondd, hogy nem! Ez mind azért van, mert féltékeny vagy Jin és NamJoon kapcsolatára? Oh, jesszus! Ez mind azért van, mert Jungkook nem látogatott meg téged az itt tartózkodásod alatt egyszer sem? – kétségbeesés vette át a magabiztosság helyét.

Zavart volt Hoseok, és fogalmam sem volt, hogy mivel tudnám megnyugtatni, mert piszkosul igaza volt.

Az, hogy láttam, hogy NamJoon állandóan jön, és itt van Jin-nek, teljesen kizökkentett, mert nekem is szükségem lenne Jungkook-ra, de ő baszik rám és nem tud rólam semmit, és én sem róla.

Ki vagyok akadva és ez mellett csalódott is vagyok.

Azt mondta, hogy szeret. Vagyis akkor azok csak üres szavak voltak?

Direkt tette ezt velem?

- Ilyesmiről nincs itt szó. Félre érted. Nyugodj meg, és menjünk a dolgunkra. Már csak 10 perc és NamJoon megérkezik, el kell foglalnunk a helyünket. – vállára helyeztem a kezem, majd óvatosan megszorítottam. – Hallod? Ők rosszat akarnak nekünk, hisz te is láttad. – bólogatott, majd kihúzta magát és megindult újra.

Még szerencse, hogy abszolút instabil az állapota, máskülönben nem lett volna ilyen egyszerű az, hogy rávegyem őt erre az egészre.

A tervünk egészen egyszerű volt, mégis precízen kidolgozott.

Ez mellett pedig titkosított is.

Csak Hoseok és én tudtam róla.

Jimin néha gyanakvóan méregetett minket, viszont mindig sikerült magunkat jó fényben feltüntetni.