•Buli van emberek!•

638 19 0
                                    

Mire leértem már az egész ház emberekkel volt tele. A nagy tömegben próbáltam kiszúrni Kaylat, Alexet vagy akár Dave-et, de senkit sem láttam a társaságunkból. Így hát a konyhába vettem az irányt, hogy szerezzek valami innivalót. Úgy terveztem, nem fogok inni, ezért csak egy pohár vizet töltöttem magamnak. Miután megittam hátamat a pultnak támasztottam és megérintettem a nyakamban logó medált. Ujjaim közé zártam az apró végtelenség jelet, lehunytam a szemeimet, majd vettem pár mély levegőt. Egy újabb buli, de ezúttal nem lesz rossz a vége...
- Min agyalsz, Dadds? - éreztem meg hirtelen két erős kart a derekam körül, susogásától végigfutott a hátamon a hideg. Megfordultam Alex karjai között és elmosolyodtam. Kék szemei csak úgy ragyogtak a szoba enyhe fényében, ajakin egy ravasz mosoly ült. Szája két oldalán ott voltak a gödröcskéi, amik csak akkor mutatták meg magukat, amikor Alex igazán boldog volt. Belenéztem a szemeibe, azokba az őszinte szemeibe és elmerültem bennük. Gyerekként rengeteget farkasszemeztünk, talán akkor szoktam rá Alex kékségeire.
- Semmin. Nem fontos. - legyintettem, de nem húzódtam el Alextől. Legszívesebben arcom a nyakába fúrtam volna, miközben a kanapén ülünk egy filmet nézve és beszívtam volna a kellemes vanília illtatát. Szerettem volna neki elmondani mindent, ami a szívem nyomta, hogy aztán megnyugtathasson és halk szavaival eltörölt volna minden rosszat. Ezek helyett viszont csak elismételtem mégegyszer, hogy semmi bajom, majd a téma elkerülése érdekében elrángattam táncolni.
Éppen egy pörgős nevesincs zenére táncoltunk, amikor valaki leállította a dalt és a mikrofonhoz lépve megköszörűlte a torkát. Érdeklődve pillantottam fel Dave- re, aki engem keresett a tekintetével, majd amikor megtalált elmosolyodott.
- Sziasztok! Köszönöm, hogy ennyien eljöttetek megünnepelni a húgom szülinapját. - mondta a mikrofonba. - Tudjátok, Dakota ma lett 17 éves, ezért szeretném neki felejthetetlenné tenni ezt az éjszakát. Érezzétek jól magatokat és bulizzunk egy jót! - fejezte be a mondandóját, majd Kayla kezébe nyomta a mikrofont és belevetette magát a tömegbe.
- Dave csak annyit akart mondani, hogy buli van emberek!- üvöltött bele a készülékbe Kayla, aztán már végleg kikapcsolta azt és hozzám rohant. A karjaimba vetette magát és jó alaposan megszorongatott.
- Kay, elég lesz. - nevettem, de Kayla nem engedett el. - Kay, nem kapok levegőt. - tettem még hozzá. Erre viszont már Kayla is abbahagyta a szorongatásomat és boldog mosollyal az arcán fordult Alex felé.
- Alexander, ha nem haragszol, én most elrabolom a szülinapost. - jelentette ki, azzal megragadta a karom és elrángatott a döbbent Alex melől. - Huu, Dak, azt hittem nem enged el ilyen könnyen. - mondta.
- Ezt hogy érted? - kérdeztem vissza. Kayla csak legyintett egyet és már el is kezdett táncolni a zene ütemére. Nem tudtam mást csinálni, ezért én is táncolni kezdtem.
Körülbelül 2 óra táncolás után visszamentem a konyhába inni, de mikor beléptem teljesen ledöbbentem. A pulton egy fekete hajú lány ült, ezzel még probléma se lenne. Csakhogy Alex állt előtte és éppen csókolóztak. Szédülni kezdtem és ijedten kapaszkodtam meg a pult szélében. A világ forgott velem és tudtam, hogy azonnal lekéne ülnöm, különben össze fogok esni. Aztán valaki átkarolta a derekam és erősen tartott. Szemem sarkából még láttam Alex ijedt tekintetét, ahogy engem vizslat, aztán inkább behunytam szemeim és az engem tartó ember kezébe nehezedtem. Utolsó gondolatom is Alex körül forgott: miért érdekel engem, hogy kivel csókolózik? - azzal elengedtem magam teljesen.
————————-•————————-
Mikor legközelebb kinyitottam a szemem Alex, Dave és Kayla idegesen vizslattak.
- Nyugi van, jól vagyok. - nevettem fel, de nem változott meg az arckifejezésük. - Srácok, semmi bajom. Kicsit megszédűltem, de jól vagyok. - ismételtem meg magam. Erre Kayla már leguggolt mellém és kezét a homlokomra fektette.
- Tudod, azt olvastam, hogy az emberek akkor esnek össze hirtelen, ha valami megterhelőt látnak. - suttogta, mire nekem eszembe jutott Alex, ahogy azt a lányt csókolta. Erre megint újra szédülni kezdtem és ijedten szorítottam meg Kayla kezét. Aztán már Dave is az ágy mellett guggolt.
- Dakota, mit láttál? - tette fel a nagy kérdést. Csak nagyot nyeltem, de nem válaszoltam. Összeszorítottam a fogaimat és elfordítottam a fejem.
- Lehet, hogy én tudom. - szólalt meg a semmiből Alex hangja, mire oda kaptam a fejem. Alex elgyötörten nézett rám, arcán semmilyen érzelem sem volt. - Dadds, láttál engem és Melissát? - intézte hozzám a szavait. Óriási gombóc keletkezett a torkomban, meg se mozdultam. Nem tudtam, mi ütött belém, de nem hagyhattam, hogy folytatódjon. - Dadds, kérdeztem valamit! - csattant fel Alex, mire elöntött a harag.
- Igen, Alex, láttalak! És? Hagyjatok már békén! Megszédültem, pont! Most pedig, ha megbocsátotok, megyek és élvezem a bulimat! - mondtam dühösen és felpattanva kimentem a szobámból. Meg se álltam a konyháig, ahol aztán gondolkodás nélkül húztam le pár pohár alkoholt, nem törődve a dolgok következményeivel. Miután kellően teleittam magam és már kezdett hatni az alkohol berontottam a nappaliba és az első helyes pasira rámásztam. Akkor este Dakota Morgan visszatért és csak úgy szedte fel a pasikat.

A vonzás törvénye|✔️Où les histoires vivent. Découvrez maintenant