A vonzás törvénye|✔️

•Kukkolók•

Dave csodálkozva nézett Kaylara, aki ebből semmit sem vett észre, csak ajkait a bátyám ajkaira nyomta. Dave erre hitetlenkedve eltolta magától Kaylat és mérgesen méregette a megszeppent barátnőmet.
- Kay, mégis mit csinálsz? - kérdezte a kelleténél kicsit ingerültebben Dave.
- Miért titkoljuk el előlük? - értetlenkedett Kay és idegesen rám pillantott. Nem bírtam állni a tekintetét, arcom Alex vállába fúrtam és megpróbáltam mélyeket lélegezni. Nem lehet igaz, hogy a bátyám befűzte a legjobb barátnőmet!
- Kayla, köztünk nincs semmi, nem érted? - sziszegte Dave. Kijelentése után síri csend telepedett a szobára, csak Kay elhaló lélegzetvételeit lehetett hallani. Aztán mintha felrobbant volna valami, Kayla felpattant és idegesen szitkozódni kezdett. Teljesen megfeledkezett arról, hogy Alex meg én is a szobában vagyunk.
- Akkor menj a pokolba David! Lefekszel velem, aztán meg itt hagysz! - azzal dühösen kiviharzott a szobából és még hallottuk a feltörő zokogását. Döbbentem bámultam magam elé, teljes erőmből szorítva Alex kezét.
- David Morgan, ugye csak viccelt Kay? - sóhajtottam fel és a bátyám felé fordultam. Dave zavartan megvakarta a tarkóját és lesütötte a szemeit.
- Nem. - jelentette be végül, mire a dühtől elvörösödtem.
- Te szemétláda! Te voltál neki az első, David! - ordítottam és kipattantam Alex védelmet nyújtó öléből. Kijelentésemre Dave lefehéredett és hevesen rázni kezdte a fejét.
- Az nem lehet. Azt mondta, hogy már... - motyogta és a mondata utolsó felét elharapta. - Mekkora hülye vagyok! - csapott a homlokára és ő is elindult ki a szobából, feltehetőleg megkeresni Kaylat.
- Minden oké, manó? - simított végig a hátamon Alex, ezzel jóleső bizsergést váltva ki belőlem. Nem feleltem, csak néztem magam elé, elmélyedtem a gondolataimban. - Dadds, legalább válaszolj nekem. - kérlelt, de nem volt erőm megszólalni.
- Csak menjünk haza és aludj velem. - mondtam végül és Alex arcán egy aranyos mosoly terült szét. Nem is kellett tovább kérlelnem, felemelkedett a helyünkről és engem a kezeibe kapva elindult le az emeletről. Amilyen gyorsan csak tudott átverekedte magát velem a karjaiban a tömegen, miközben én arcom mellkasába temetve öleltem magamhoz. Nagyot sóhajtott amikor végre a autóba ültetett és bepattanva a volán mögé elindultunk haza hozzánk.

- Megjöttünk, manó! - simított végig az arcomon Alex és amikor felnyitottam a szemeimet tényleg a házunk tárult elém. Egy aprót biccentettem és kicsatolva az övem kiszálltam a kocsiból. Alex kedvesen megfogta a kezem, majd apró köröket kezdett rajzolni a bőrömre. A táskámból kiszedtem a házkulcsot és kitárva az ajtót beléptünk a meleg házba. A kinti hidegben kicsit megfagyott orrom azonnal melegedni kezdett és én jólesően felsóhajtottam.
- Gyere! - húztam magam után Alexet, aki nevetve indult utánam. Felsiettünk a szobámba és nem vesződve az öltözködéssel csak kiugrottam a ruhámból és egy szál fehérneműben vetettem be magam a puha párnáim közé. Alex is követett, de előtte még levette a felsőjét és a nadrágját, majd boxerben feküdt be mellém és szorosan magához húzott. Mélyen beszívtam a vanília illatát és boldogan hunytam le a szemeimet, ezzel boldog álmot idézve elő.

Reggel amikor kinyitottam a szemem Alex kékségeivel találtam szembe magam. Egy apró csókot lehelt ajkaimra, amivel nem tudtam betelni, így jobban magamra húztam és ajkait követeltem. Karjaimat a nyaka köré fontam, felsőtestem izmos mellkasához préselődött, de még ez sem volt elég.
- Daddy, ne most szerintem. - lehelte Alex az ajkaimra, de mit sem törődve vele folytattam a csókolgatását.
- Nyugalom, Alex. Anya és apa nincs itthon, Dave pedig haza sem jött. Ketten vagyunk. - szóltam rá, mire Ő kissé megnyugodott és folytattuk amit elkezdtünk.

Alex kezei fel-le vándoroltak csupasz hátamon és sokáig elidőztek a melltartóm kapcsánál. Kedvesen cirógatta a bőrömet, ajkai finoman játszottak a számmal. Egészen addig amíg meg nem elégeltem ezt.
- Alex, gyerünk. Megengedem. - suttogtam, mire kétkedve bár, de tovább falta ajkaimat.
- Biztos akarod? - kérdezte meg még utoljára, mire azonnal bólintottam, majd visszahúztam magamhoz. Alex egyik keze lecsúszott a lábaimhoz és finoman végighúzta pár ujját a hegen, amit még Josh-tól kaptam. Érintése kedves volt és gyengéd, majd elszakadva a számtól a nyakamat kezdte el csókolgatni. Kicsit megszívta a nyakam, aztán újra a számat vette birtokba.
- Szeretlek, Dadds. - lehelte ajkaimra.
- Én is szeretlek. - válaszoltam, azzal megszabadítottuk egymást a felesleges ruhadaraboktól.

Dél körül járhatott már, amikor végre kikászálódtam az ágyból és belebújva Alex felsőjébe elindultunk lefelé. Semmi zaj nem hallatszott, minden úgy volt, ahogy hagytuk este. Mégis fura érzésem támadt a házzal kapcsolatban, de mit sem törődve ezzel a konyhába mentünk. Csináltam mindkettőnknek kávét, majd megfogva Alex kezét a nappaliba indultunk. A vigyort nem tudtam letörölni az arcomról, mégis amikor beértünk a helyiségbe elkomorodtam és még a bögrét is leejtettem. Alex is döbbentem méregette a kanapén csendben beszélgető Kaylat és Dave-et, akik csak mosolyogva néztek ránk. Ijedten emeltem a tekintetem Alex arcára és megpróbáltam lejjebb húzni magamon a pólót.
- Na, mi történt, húgi? Elment a hangod? - nevetett fel Dave, mire Kayla a karjára csapott, de azért az ő szája sarkában is ott bujkált egy mosoly.
- Mindent hallottatok? - kérdeztem vörös fejjel és zavaromban lehajoltam felszedni az eltört bögre darabjait.
- Mindent. - biztosított Dave. Alex hitetlenkedve felnevetett mellettem és a bátyámhoz lépett. - Haver, nem gondoltad, hogy itt vagyunk? - csapott bele Alex kezébe Dave, mire Alex csak vállat vont.
- Én mondtam Dakotának, de nem hitte el. - erre a karjára csaptam.
- Fogd rám. - dünnyögtem és sértődötten elfordultam a barátomtól.
- Manó, ne csináld! - kérlelt Alex és hátulról az ölelésébe vont. Izmos karjait a derekam köré fonódtak, puha tincsei csiklandozták a bőrömet. - Nagyon szeretlek, ugye tudod? - nyöszörgött.
- Tudom, Alex, tudom. - vontam meg a vállam és szembefordulva vele egy puszit nyomtam a szájára. - De attól még haragszom. - mondtam, azzal lehámoztam magamról a kajait és szökdécselve bementem a konyhába.