Visszatérő Alkalom (NamJin) /Befejezve/

(11)

-Bop bop cukor. Pf...-morog Nam a fülembe én pedig nem birom befejezni a nevetést. Nem tudom mikor jött rám ekkora nevető roham, de elég érdekesen esik most ez. És nem is rossz pizícióba... Ahogy elkapott hirtelen a roham csak letérdeltem és nevettem a semmin ...amit cseppet se bánok meg, mert így kötöttem ki Nam ölébe a padlón és éppen...

-Hercegnő az istenit köpd már ki a cukrot!-próbálja a számat szétnyitni ami elég nehezen megy neki. Hisz összezártam elég erősen közbe majd megfulladok ettől az eröltetett röhögéstől amit a cukor hoz ki belőlem, de valahogy így is a legjobb.-Istenem ez valami drog! Köpd már ki!
-Ne akard tudni, hogy mit látok!-ordítom el magam majd eltátom a szám és magam elé mutatok.
-Mit látsz?-nyúl bele a számba, de későn hisz már lenyeltem mind a hármat.-Picsába...-morog halkan ahogy rájön a dologra. Én pedig szép lassan csúszok le az öléből.

-Jézusom...-tátogom halkan majd a padlón fekszem gondolom pont előtte , de a sárkány most hajol fölém és szemez velem.-Itt ez a sárkány!-nyújtom ki a kezem, hogy megérintsem, de csak szép lassan teszem nehogy megegyen vagy valami.
-Ami sárkányt látok én ebbe a házba az éppen ki van előttem nyúlva a padlón és gőzöm sincs mit simogat... Hercegnő!
-Ne most Nam! Istenem de puha! Ú-R-I- S-T-E-N! -csak elképedve nézem ezt a puha nagy állatot ami hirtelen ideges lesz és majdnem a fejem égeti le, de elgurulok.
-Váza!-a fejemhez csúszik és megfog valamit. De hát itt nincs is váza. Kinyitom a szemem és az övéibe nézek pontosan fejjel lefelé, de ez is megfelel. Amint meglátom a nagy állatot hirtelen elkapom Nam nyakát és magamra rántom. Fordított móka. A mellkasa a fejemen és sikítanék becsukott szemmel alatta, de nem merek.-Ha látnám én is azt a sárkányt.-morog a pulcsimba én pedig lassan elengedem ő pedig felemelkedik. Jézus!

-Namjoon...-mondom kicsit vörös fejjel, de inkább eltakarom az arcom.
-Igen?-néz le rám. A semmit pedig ami ő szerinte váza leteszi a kispolcra.
-Hol a pólód?-mondom elég halkan, de tuti, hogy meghallotta, mert elmosolyodik.
-Ne zavarjon Hercegnő, de még a kabát is rajtam van.
-Tényleg?-elképedve elveszem a kezem és meglátom az egész felsőtestét.
-Mire esküszöl, hogy van rajtad bármi is?-vizslatom végig és lesokkolva teljesen az agyam lassan felülök és szépen hátracsúszok tőle.
-A szerelmünkre...
-Esküszöm, hogy...-nézek rá, de csak fél szemmel. Nem mindenkinek nagy szó, hogy egy ilyen kicsit izmos testet láthat. De nekem már ki is ütötte a biztosítékom... Nyelek egy nagyot...

-Mi ez a drog már tényleg!-morog elég hangosan és majdnem felkelne, de rávetem magam. Szép lassan elnyúlunk a padlón ő a hátára esve én pedig rá.
-Ne...-fúrom a fejem a mellkasába.-Ne állj fel, mert...-nyelek egy nagyot zavaromba.-Nem akarok többet látni...
-Kihasználnám az alkalmat Hercegnő, de akkor szemét lennék egy életre.-simít az arcomra. Lassan felkúszok rajta és majdnem lekapnám ha nem fogná be a szám!-Most szedted ezt a cukrot! Majd ha kimegy a hatása utána...

Én csak morgok jó hangosan majd ahogy elenged lekúszok róla és elindulok a fürdőszobába. Megpróbálok nem rá nézni, de persze, hogy pont akkor birok még a fürdőszoba ajtóból visszalesni mikor feláll a padlóról. Uram atyám... Nagy gondjaim akadtak... Csak becsukom és zárom az ajtót majd négykézlábra ereszkedve elmászok a tusolsó kabinig amibe bemászok és megnyitom a hideg vizet. Tudom, hogy itt van Nam és megkérhetném, hogy segítsen, de ki tudja meddig marad szervezeten belül ez a cucc. Csak lehülök gyors és elmúlik még a cukor hatása is remélem. Hátrdöntöm a fejem majd lecsukom a szemem és kinyitom a szám. Hogy egy kis vizet is tudjak nyelni hátha segít... De erről csak az utóbbi szopásom villan be amitől még melegebb lesz és már azt se érzem, hogy hideg víz folyik rám. Perzseli a bőröm minden ezer csepp ami a zuhanyrózsából jön és inkább elzárom a csapot és üldögélek.

Nem tudom, hogy jött rám ez a vágy, de szükségem van Namra. Mégha egy ölelést kapok az is megfelel. Ahj menjen már ki ez a cukor hatása! Mondjuk már nem hallom a sárkányt mint eddig! Felpattanok majd feltépve a fürdőajtót sietek a szerelmem keresni..igen ő már az enyém ezt ki se kellett egymásnak mondanunk. Megállok a nappaliba és a házba sajnos nincs sehol. Lehet lent van a kocsinál... De így vizesen gáz a dolog... Mert ha meglátom...

-Taehyung nyisd csak ki szépen az ajtót! Amég finom vagyok és jó állapotomba találsz!-ordít a folyósón. Remélem nem nyit neki...
-Oh a kedves szomszédom barma. Mi baja?
-Mi ez a cukor te idióta állat!?
-Jaj meg ne őlj már! Csak furcsa dolgokat hoz elő. Semmi maradandó sérülés...
-Hát esküszöm hogy neked lesz az biztos..

-NAM!-futok ki majd közéjük állok.-Nincs már semmi bajom...
-Hát én nem úgy látom...-magyaráz Tae és elég érdekes fejet vág meg bólogat.-Amúgy is mi ez a sok pillangó meg hörcsög?
-És még hogy nincs semmi mellékhatás...
-Nekem már semmi bajom na!-fogom meg Nam kezét majd összekulcsolom az övével. Persze, hogy nincs... Csak...

Életem szerelme végig mér majd rám vigyorog egy érdekes fejet vágva és fel is lángol az arcom. Nem nekem semmi bajom tényleg...

-Szerintem menjetek szobára fiatalok. Ennek csak ennyi a hatása..-nevet Tae majd hallom ahogy nevet és visszaoson a kis lakásába.-De ez a sok kicseszett hörcsög meg pillangó. Hát menjetek már melegebb éghajlatra na !