Mindenkinek más-más sorsot szánt a 6 út Bölcse, kinek jót és boldogot, kinek rosszat és keserűt. Egy ideig Hatake Kakashi is az utóbbit élte, de egy nap, a remény megcsillant előtte. Természetesen, a reményért küzdeni kellett, de mi az a kis szenved...
Kakashi arcáról egyértelműen le lehetett olvasni a boldogságot. Eleinte féltem, hogy csak azért örült nekem ennyire, mert fél, hogy senki sem marad vele a klánjából, (mert tudom, min ment keresztül és, hogy a falu mennyit ártott a lelkének), de aztán rájöttem, hogy, nem azért örül, mert valaki itt marad vele, hanem azért, mert én maradok itt! –és ezt abból szűrtem le, hogy olyan szorosan ölelt magához, mint még eddig egyszer sem, bár, egy kicsit többre számítottam, hiszen a kórházban minden félelem nélkül megcsókolt. Ilyen téren egy kicsit szomorú voltam, de... ki tudja ő is mit élhetett át a genjutsu-ban.
Miután elköszöntünk egymástól, én a Hokage központba mentem, hogy megérdeklődjem, hogy mégis... milyen beosztású ninja leszek itt, Konoha-ban. Minato közölte velem, hogy egyértelműen jonin leszek, és nincs állandó csapatom. Mindig csak úgy random oszt be, adott ninja-khoz, mint mondjuk Kurenai vagy a többi jonin szintű sensei. Meglepetésemre, megkérte Tenzou-t, hogy mutasson be nekem mindenkit, akivel a közel jövőben együtt fogok dolgozni. Amikor kiléptünk a Hokage irodából, mindketten egymásra mosolyogtunk. Elkezdtünk kifele sétálni, s eközben én közöltem vele, hogy Kurenai-nak és Asuma-nak nem kell bemutatnia, szóval... őket, ilyen téren hagyhatjuk.
Megismertem egy csomó ninja-t, többek között Jiraiya-t, aki Minato Hokage tanára volt, illetve a falu egyik legerősebb gyógyító ninja-jat, Senju Tsunade-t. Utánuk jött a 3. Hokage, Sarutobi Hiruzen. Tőle, bevallom, kicsit tartottam, hiszen ő rendelte az apámat a Hatake-khez... És ilyen téren, úgy érzem, hogy ő is felelős anyám haláláért. – Persze tudom, hogy ez nem igaz, csak a lelkem... Kicsit hülye. – Ennek ellenére, az öreg nagyon kedvesnek és bölcsnek tűnik. Utána megismertem pár olyan ninja-t, akivel lehet, hogy együtt fogok dolgozni... Ilyen pl.: Iruka, Gai, Ebisu, Izumo és Kotetsu. Ezek közöl... kb. Iruka az egyetlen normális... Sajnos, ő vele ritkábban fogok találkozni, mivel ő főként az Akadémián tanít genin ninja-kat. - Hát igen, Sayuri... Ez a te formád... Mindig a sügéreket fogod ki... - És, hogy miért mondom ezt? Azért, mert Gai, olyan, mint aki speed-et tolt; Kérdem én... Ki az az elmeroggyant, aki kézen állva rohangál, hangsúlyozom... rohangál összevissza. Aztán ott van Ebisu; Ő nem fura vagy hülye... inkább nagyképű. Na, az ilyenektől meg fel a pumpa az agyamba. És akkor itt jön Kotetsu és Izumo. Hát igen... A magas, dúsabb hajú srácon látszik, hogy meleg, és, hogy mennyire nyomul a társára, de... Én úgy emlékszem, hogy Toki mesélt egy srácról, aki a Konohai „bódéból" teljesen rácuppant. Igen... Nagy valószínűséggel Izumo-ra gondolhatott. - Hát, tesó... Ha csak egyszer úgy közelítesz Toki-hoz, ahogy nem kéne... Itami két perc alatt kitöri a karod... - Nevettem fel halkan, amikor elhaladtunk a „bódé" mellett.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Mi olyan vicces? – kérdezi vidáman Tenzou.
- Óh, semmi! – legyintek. – Csak sajnálom szegény srácot! – nevetek tovább.
