DARK PAST - Jimin ff. [~Befejezett]

32.Rész - Mert a múlt kísért

Hangos robajjal vágtam ki az ajtót és léptem be a sötétebb helyiségbe. Úgy éreztem magamat, mint egy rendőrségen, s még is egy maffia épületében voltam.

-Hol van? -kérdeztem a falat támasztó Jungkooktól.

-Jimin vagy akit kikérdeznek? -kérdezte rám pillantva.

-Mindkettő. -néztem körül, hátha meglátom magamtól is valamelyiküket.

-Ugyan ott. -felelt, s én meg felé kaptam a fejemet. Egy pillanatig haboztam, majd szó nélkül odafutottam az üveghez. Tényleg ott volt. Jimin a fogollyal szemben. Míg az utóbbi megkötözve ült egy széken, addig a másik vele szemben támaszkodott a fémasztalon.

-Szóval. Hajlandó vagy végre elmondani mindent, amit tudsz? Hol vannak azok az iratok, amiken a támadás tervei vannak és a szövetségesek nevei? -kérdezte Jimin idegesen, hisz ahogy elnéztem nem volt valami beszédes a vele szemben ülő férfi. Az csak tovább nézett maga elé, egy féloldalas mosollyal, s húzta fel jobban a szőkét.

-Miért mondta, hogy beszélni fog ha nem teszi. Ha nem mond semmit, esküszöm, hogy meg fogom ölni. -hallatszottak mondatai a hangszórón keresztül. Még én is megijedtem az agresszív szóhasználatának köszönhetően. A másik erre csak lassan felemelte a fejét és a főnök szemeibe nézett.

-A lánnyal akarok beszélni. -mondta ki magabiztosan és szerintem mindenki megfagyott egy pillanatra a mondatától.
-Csak a lánnyal vagyok hajlandó beszélni. Azt is kikapcsolt hangszóróknál. -mosolyodott el győzelemittasan, mire Chim idegesen túrt a hajába, miközben kiegyenesedett.

-Nem vagy abban a helyzetben.. -mondta a mutatóujjával a fogolyfelé bökve.
-..hogy te szabd meg a szabályokat. -sziszegte ingerülten.

-Márpedig, de. Nektek kell az információ. Valamit valamiért. -vont vállat félrepillantva.

-Igen. Nem öltünk meg, ha cserébe te elmondod nekünk most, amiket hallani akarok. -csapott rá az asztalra Jimin ismét.

-Mi is az élet... -nézett a plafonra elmerengve.
-A lány és valami, vagy te és egy agyvérzés. -húzta gunyoros mosolyra az ajkait, mire mindenki megütközve nézett rá.

Tekintetemmel teljesen Jiminre fókuszáltam és bár kiakartam deríteni, hogy honnan is volt olyan ismerős a vele szemben ülő egyén, eszem ágában sem volt bemenni oda. Soha nem voltam jó a kikérdezésben, s ez még az ügynökségnél is látszott.

Jimin nagyott sóhajtott, majd megfordult és kijött onnan. Mindenki azonnal őt nézte és még Jinék is feszülten figyelték minden egyes mozdulatát.

-Rin. Menj be. -nézett rám, mire félrenyeltem a nyálam.

-Nem. Nem küldheted be őt. -lépett azonnal mellém Hobi.

-Miért szerintem megtudja védeni magát. -szólalt meg Suga, aki az egyik asztálnál ült, feltett lábakkal.

-Ez tényleg nem jó ötlet. Miért pont ő kéne neki. Amint láthatod, remekül tud manipulálni. -bökött felé Jin is.

-Szerintem küldjük be. Fontosak azok az információk. -lépett oda Tae is, akire csak szúrós pillantásokat löveltem. Mondjuk nagyon jól állt neki a szorításom lila nyoma és elgondolkoztam azon, hogy megtoldhatnám pár újabb mintával.

-Állj! Már mondtam, hogy bemegy. Ez nem vitatéma szóval nem kell velem egyetérteni. -mondta, mire félve néztem rá. Nem akartam bemenni.
-RiRin! Menj be kérlek. -nézett mélyen a szemembe, mire nyeltem egy nagyot. Lesütve a szemeimet igyekeztem valahogy nem kimutatni a tartózkodásomat, majd lassan megindultam az ajtó felé.