DARK PAST - Jimin ff. [~Befejezett]

13. Rész - Jobb?

-Srácok már csak egy helyen kéne megnézni. Ott nincsenek kamerák, de nem nagy a valószínűsége, hogy lesz ott bárki is. -mondta Suga.

-Százalékot kérek. -mondta RapMon, mire Yoongi felmordult.

-Legyen.... 70%. -számított hangosan.

-70%, hogy vannak ott, vagy hogy nincsenek? -szólaltam meg most én is, mire csönd fogadott.

-Ezt akkor döntsétek el miután benyitottatok. -motyogta alig hallhatóan.
-V neked most jobbra, HaRinék balra és Jinék pedig egyenesen, majd jobbra. Hobi, ti már ott is vagytok. -navigált minket.

-Szerinted mennyi az esélye? -néztem kicsit aggódva Jimin felé, aki feszülten tartotta maga előtt fegyverét és kését.

-Tuti 70%, hogy ott lesznek. Suga soha nem volt valami pozitív személyiség. -magyarázott, de valaki lereagálta.

-Hallottam ám, nem vagyok süket. -morogta a szürke hajú.

-Mi itt vagyunk. Ti? -kérdezte Jungkook.

-Mi is. -mondtuk egyszerre a rózsaszínnel.

-Akkor számoljatok vissza és készüljetek a legrosszabbra. -fújta ki a levegőjét Suga. Hangosan tettük, amit mondott, majd berúgtuk egyszerre az ajtókat, de ugrottunk is vissza a fal takarásába. Ugyan is vagy 50 fegyveres pacák várt minket golyózáporral.

-Szerintem a 70% az emberek ott létére értődött. -szólalt meg ártatlan hangon Jungkook. Halkan felkuncogtam hatalmas felfedezésén, majd bólintottunk egyet Jiminnel és egymás mellé állva kezdtük el sorozni a bent levőket. Ki-be ugráltunk és random célzással lőttük az ellenfeleket. Így utólag nézve csoda, hogy nem egymást találtuk el...

-Még mennyi van? -kérdeztem idegesen tovább húzva a ravaszt.

-Mindjárt végzünk velük, de pár elbújt egy fal mögé. -értesített Jin. Hirtelen a fegyverem kattogó hangot adott ki.

-A francba... kifogytam srácok. -mondtam az új információt és már rántottam elő is a késem. Jimin, amint meglátta és felfogta mire készülök elállta az utam.

-Nem... ezt nem. -tartotta elém a kezeit.

-De igen is megcsinálom. -makacskodtam, de ő még mindig nem engedett.

-Ez kész öngyilkosság, szóval nem engedem. -mondta szigorúan.

-De ki is vizsgázik itt? -néztem mélyen a szemeibe, majd átbújva hóna alatt számoltam vissza magamban és végül berohantam a szobába.

A golyók egyenesen engem vettek célba így reflexből dobtam el az egyik késem a támadók irányába. Ordítás és egy puffanó hang... talált.

Behúzódtam egy már tropára lőtt fémszekrény mögé. Gyorsan kapkodtam a levegőt, szívem, majd kiugrott a helyéről, de lehunyva a szemeim próbáltam visszaemlékezni a szoba minden egyes pontjára.

Még maradt négy pasas, három húzódik az egyik falmelletti asztal mögött, a másik pedig pont a másik oldalon van.
Ha megtámadom a hármast akkor az egyedüli nagy valószínűséggel lelő, míg ha fordítva teszem, akkor a több emberrel büszkélkedhető rész fog megsorozni.

Mély levegőt vettem és kinyitottam a szemem. Lábam előtt volt egy váza így azt gyorsan felkapva improvizáltam. Elhajítottam a velem szembeni falhoz és az hangos csörömpöléssel ért földet.

Rögtön ugrottam és futottam a hármas felé míg az összes ellenfél a váza maradványait célozta meg és lőtt oda. Gyorsan szúrtam és pár másodperc múlva már a hármas kifeküdve terült el a földön lihegve támaszkodtam meg a térdemen és már dobtam volna el az utolsóra a késem, mikor egy hangos dördülés hangzott fel felőle.