Young&Beautiful »Calum Thomas Hood«

/13/

Egész éjjel forgolódtam, görcsöltem az első napom miatt. Megy nekem egyáltalán ez a beilleszkedősdi? Akarom én ezt? Hisz egy számomra új osztályba kerülök.

Sose kellett még iskolát váltanom, mondjuk nem mintha eddig sok barátom lett volna, de basszus... Sose voltam még ilyen helyzetben.

Reggel az ébresztőm előtt keltem. Keveset aludtam és azt a keveset is kellemetlenül. Az éjjel folyamán a lehető legtöbb féle fogadtatást lepörgettem a fejemben amit az osztályom produkálhat , és meg kell mondjam a nem valami nyugtató rémképek járták be az agyam minden egyes kis zegzugát.

Miután elfogadtam, hogy az iskolába márpedig nincs mese be kell mennem és egy tenisz meccsnyit nyögdécseltem, feltápászkodtam a pihe-puha ágyamból és megkezdtem a "hogyan csinálj magadból embert 30perc alatt" rituálét.

Miután a hajam nem volt rokonja egy madár fészeknek, és a fogaim is tisztán tündököltek, jöhetett a mindennapos natúr smink és nem utolsó sorban az egyenruhám felvétele.

Miután végeztem a futkározós készülődéssel a szobámban levő tükörben vizslattam a végeredményt. Nem is olyan borzasztó. A térd zoknim passzolt a szoknyámhoz ami nagyon tetszett.

Felkaptam a táskám, a telefonom és lementem a konyhába.
Karennel váltottam pár szót miközben átadta az ebédem majd az utam az előszobába vezetett.

Épp a cipőmbe bújtam bele amikor valaki mellém lépett.
Miután felálltam észrevettem, hogy az a valaki Calum.

-Jó jeggelt!-amint megláttam az álmos fejét és a párna nyomát az arcán rögtön elmosolyodtam. Iszonyat édes látvány volt.

-Jó a cipőd-pillanatot a kicsit már viseltes Vansemre jelentősség teljesen. Mire rájöttem, hogy az ő lábfejét is egy ugyanilyen csuka takarta elnevettem magam-Indulhatunk?-vette le a kocsija kulcsát a tartóról.

-Öööö persze-vágtam rá.

A kocsiban nem igen beszéltünk. Nem is volt rá nagyon időnk ugyanis percek alatt a sulinál voltunk.

Az épület óriási volt és nagyon modern. Az udvar tele fákkal és padokkal. Elsőre szimpatikus helynek tűnik.

A kocsiból kiszállva Calum mellett sétálva közelítettük meg a bejáratot, jópár lépcsőfok után. Beérve ámulatom csak fokozódott, ameddig a szem el lát folyosók és lépcsők tömkelege. Kicsit megszeppentem őszintén szólva. Már láttam magam előtt, hogy biztosan el fogok tévedni.

Calum megérezhette félelmem ugyanis ujjainkat összekulcsolta és úgy folytattuk sétánkat gondolom a termünkbe.

Miközben haladtunk a lépcsőkön és folyosókon próbáltam memorizálni az utat.

-Ez a mi emeletünk-nézett rám Cal-mosdó a folyosó mindkét végen van-magyarázta és közben mutogatta is-az ebédlőbe és a többi lényegesebb helyre meg majd úgyis együtt megyünk.

Tovább haladva megmutatta hol tálalom a szekrényem, amibe be is rendezkedtem egy kicsit és megtanultam kezelni a zárat.

Eljött a legíjesztőbb rész. Itt állunk az osztály ajtaja előtt és görcsösen próbálom nem szorongatni Cal kezét.

-Mi van ha utálni fognak?-tettem fel a kérdést kétségbeesetten.

Calum jóízűen nevetett.

-El sem hiszem, hogy ezt a kérdést feltetted-nevetett tovább, de amint észrevette, hogy én nem nevetek vele, két keze közé fogta arcom
-Nem lesz semmi gáz Bo-majd magához húzott és megölelt.

Ez most azthiszem mindennél többet ért és öntött belém egy kis lelket.

Nagy levegő vétel után beléptünk a terembe.

Egész sokan már bent voltak, az elsők között Calum haverjait vettem észre. Odamentünk hozzájuk Calum mindegyikkel lepacsizott.

-BO!!-kiáltott fel Mikey amikor meglátott-Annyira szeretlek!-felkapott és elkezdett velem pörögni amin én csak jókat kacagtam.

-Michael tedd már le mielőtt ide hányna- dorgálta le Ashton mire le is rakott és a forgás következménye képp kicsit forgott velem a világ.

-Szia csajszi-ölelt meg Ash-Minden rendben?-tudtam mire gondolt. Az az éjszaka amikor kicsit kiütöttem magam Cal miatt örökké beleégett az emlékezetembe. Ashnek örökké hálás leszek hogy gondomat viselte, pedig szinte nem is ismert.

-Persze minden okés-mosolyogtam rá.
Hemmings is nagynehezen oda tolta a képét hozzám és üdvözölt.

Miután még egy kicsit hülyéskedtünk a srácokkal és kiderült, hogy Mikey alig várja, hogy ismét az őrületbe kergesse az ének tanárt, Calum kijelentette hogy vele kell ülnöm, mert addig is tud rám vigyázni.

Nem igazán tudtam volna ellenkezni de nem is akartam.

Pár perc volt a becsengőig amikor is Calum még kiszaladt a szekrényéhez a fiúk pedig elvoltak. Megállt a padom előtt, AZ a csaj. Az a csaj akivel Calum nyálat cserélt a bulin, meg még kitudja mit művelt.

Az az olcsó póthajas, műkarmos platinaszőke picsa akitől rám jön az okádhatnék.

-Szija szivi-támaszkodott a padomra. Kebleit nem nagyon takaró felsőt viselt. Nem válaszoltam csak biccentettem egyet.

-Lehetünk legjobb barik, csak tudd Cally az enyém-kacsintott rám. Majd a közeledő Calum felé fordult és odasietve hozzá már a szájában is volt.

Gyomorforgató látvány.

Calum leült mellém amint belépett az osztályfőnök.

Bemutatott engem az osztálynak aztán kicsit szó volt a nyárról, és hogy mik lesznek ebben az évben tehát csak a szokásos év eleji teendők.

A nap hamar eltelt és egy szót se szóltam hazáig Calumhoz.

Amikor végre otthon kiszállhattam a kocsijából egyenest a szobámba csörtettem ő pedig utánam.

-Mi a szar bajod van? Megnémultál?-emeli fel a hangját, miközben én ledobtam magam az ágyra.

-Menj ki a szobámból-rá se néztem csak a plafont bámultam.

-Miért?-lépett közelebb.

-Mert egy undorító ember vagy azért.

Tadaaa🙆
Ne utaljátok pls❤ igyekszem sűrűbben részt hozni😐
Remélem tetszett és várjatok a kövit🔥🙆

Loveya:Bo❤💤