Your future holds nothing but pain

Ultimátum és hadüzenet

- Utoljára kérdezem. Hova ment Abby, Raven és Murphy??!! - üvöltött Indra, Marcus képébe.

- Újra elmondom, hogy fogalmam sincs!! - válaszolt cseppet sem higgadtan a férfi.

Fáradt volt, két napja vallatták, és fogalma sem volt róla, hogy hol lehetnek Abbyék. Az sem javított a helyzetén túlságosan, amit Indra megtudott néhány órája egy Trikru kémtől, hogy utoljára Polistól nem messze látták az ellopott Jeep-et. Annak örült, hogy teljesítette az orvos kérését. "Kérlek vigyázz rá" ennyi volt a cetlin, ami a párnáján hevert azon a reggelen, mikor Abby és a többiek elmentek. Azonnal tudta, hogy mit kell tennie. Gondolkodás nélkül megkereste Bellamyt, és szólt neki, hogy vigye Clarke-ot Arkadiába és maradjanak is ott.

- Szóval így állunk? - sziszegett Indra.

- Ám legyen - fordult el a férfitől és odasétált az egyik őrhöz. A harcos elővette a kését és Indra kezébe adta.

- Akkor itt az ideje, hogy máshogyan folytassuk ezt a beszélgetést - mosolyogva indult el Marcus felé.

X

A nap már magasan járt, amikor Clarke felriadt az álmából.

- Megint ez az álom. Megőrjít! - sóhajtott.

- Ki lehetsz, és miért kísértesz minden éjjel? - tette fel a kérdést az üres szobának. Végül erőt vett magán, felkelt, megmosakodott és átöltözött. Első útja az étkezdébe vezetett. Bellamy egy lánnyal ült az egyik asztalnál. Clarke nem ismerte, földi ruhában volt és úgy festett a fiú tudja kicsoda.

- Jó reggelt álomszuszék. Hogy érzed magad? - kérdezte tőle a fiú, amikor odaért hozzájuk.

- Farkaséhesen - válaszolta miközben leült az asztalhoz, szemét le sem véve a lányról.

- Szia, Clarke - köszönt barátságosan a földi.

- Clarke, ő Nylah egy régi ismerős - mutatta be neki a lányt.

- Oh! Üdv, sajnálom, de nem emlékszem rád - szabadkozott Clarke.

- Semmi baj, időnk, mint a tenger - mondta mosolyogva Nylah. Clarke furcsán érezte magát. Nem tudta megmondani miért, de tetszett neki a lány. Bámulták egymást. Feltűnően sokáig.

- Khm! Nylah kereskedő, most épp élelmet hozott. De már sajnos indulnia kell- szólt közbe a fiú.

- Valójában ráérek. Valamint értesüléseim szerint, Clarke-nak jót tesz, ha ismerős arcok veszik körül. Ez is elősegíti, a gyógyulását - érvelt Nylah.

Bellamyn látszott, nem túl boldog az ötlettől, hogy a földi lány Clarke közelében legyen.

- Nylah! Mit szólnál, ha velünk ebédelnél? Mesélhetnél kicsit arról hogyan ismerkedtünk meg - kérdezte Clarke.

- Örömmel - mosolygott rá a lány.

X

Megtorpant az ajtó előtt, ahogy meghallotta az üvöltést a túloldalról. Kezét a kilincsre helyezte, erőt vett magán, és belépett a kihallgató szobába. Bent gyomorforgató izzadság és vérszag volt. Marcus egy székhez kötözve ült félmeztelenül. Felső teste vágásokkal tele. Bal válla átszúrva. Az arca sem volt jobb állapotban. Jobb szeme feldagadt, már kinyitni sem tudta. Ajka több helyen felrepedt, szájából vékony csíkban folyt ki a vér, mely nyállal keveredett. Indra a férfival szemben állt, Octavianak háttal. Teste feszült volt, keze remegett. Fújtatott, mint egy megvadult bika. Újabb ütésre készült, amikor érezte valaki megfogja a vállát.