Másnap reggel 8-kor keltem.
Tudtam, hogy ma is sok munka vár rám. Így bementem a fürdőbe, megmostam az arcom, megfésülködtem és magamra öltöttem a munkaruhám.
Fél 9-kor lementem az étkezőbe, ahol Caroline egy szál köntösben ült az asztalnál és palacsintát evett.
-Jóreggelt! Csatlakozz reggelizni!
Üdvözölt mosolyogva.
-Jóreggelt! Sütöttél palacsintát?
-Igen, és ezzel megtudtál egy új infót rólam, mégpedig, hogy tudok sütni.
Mosolyogtam, majd leültem és kentem magamnak egy nutellásat.
Meg kell hagyni, nagyon finom volt.
-Szóval, ismertetném a mai tervet.
Szólalt meg Carol reggelijét befejezve és kávéjába kortyolva.
-Délig munka van, és arra gondoltam, utána elmehetnénk a kedvenc éttermembe ebédelni. Aztán délután elmehetnénk bowlingozni.
Még soha nem játszottam, de mindig is ki akartam próbálni, szóval eléggé felvillanyozott az ötlet, és örültem, hogy kimozdulhatunk.
-Már nagyon várom
Mondtam vigyorogva.
-Rendben.
Látszólag ő is örült, hogy ennyire izgatott vagyok.
-Akkor reggeli után légyszi pucold ki a vécét, porszívózz ki a szobámban és mosd fel a konyhát.
Szó nélkül elkezdtem takarítani reggeli után, majd amikor kész lettem nagy sokára Carol szobájával is, már 1 óra volt.
A "főnököm" bement a szobájába és elkezdett készülődni.
Utasított engem is hogy öltözzek át és utána indulunk is.
Felvettem egy szaggatott fekete farmernadrágot, egy fehér pólót meg egy sima sportcipőt,
Egyenes, barna hajamat pedig hagytam lógni.
Amikor kileptem az ajtón Carol még bent volt, így az ajtó előtt megálltam és vártam.
Pár perc múlva kilépett ő is.
Nagyon csinos volt, hullámos haját magas lófarokba fogta, és egy sötétkék, fodros rövidujjú felsőt, hozzá pedig egy farmert viselt, és telitalpú magassarkút.
Pár pillanatra elállt a lélegzetem, hogy hogyan állhatnak rajta ezek az "egyszerű" ruhák ilyen jól, de hamar észhez tértem és már indultunk is le a lépcsőn.
Az étterembe limuzinnal mentünk, amely már ott állt a ház előtt.
Nagyon meglepődtem, nekem ez már túl sok fényűzés volt, de persze izgatott lettem, hogy életemben először utazhatok limuzinnal.
Carolnak saját sofőrje is volt, aki barátságosan üdvözölt, mikor beszálltunk a járműbe.
-Még soha nem utaztam limuzinnal..
Jelentettem ki, amin Carol nem lepődött meg túlzottan.
-Na és, olyan amilyennek elképzelted?
-Sőt, még jobb is.
Feleltem fülig érő vigyorral az arcomon.
-És hova is megyünk pontosan?
-Itt a városban van az étterem, és a bowlingpálya is.
Nem élvezhettem sokáig a limuzinos autókázást, ugyanis kb. negyed óra múlva a helyszínen is voltunk.
Egy nagyon gyönyörű, és kicsit Hollywood hangulatú étterembe érkeztünk, rengeteg pálmafa volt itt, és sok ember.
Mint kiderült Caroline törzsvendég volt itt, így nem kellett előre foglalnia, számára mindig fenntartottak egy üres asztalt.
Leültünk az ablak mellett álló asztalhoz, és a pincér már jött is.
-Mit hozhatok a hölgyeknek inni?
-Kérünk két limonádét, és két martinit. Köszi Ray.
Válaszolta és kért helyettem is Caroline.
