Nem emlékszem, hogy mikor aludtam el, de reggel úgy keltem, mint aki nem is aludt. Fájtak a szemeim, és egy pillanatra nem fogtam fel, hogy hol is vagyok és, hogy miért pont itt. Aztán eszembejutott a tegnapi veszekedés. Pedig jó lett volna, ha csak egy rossz álom. Nem fért a fejembe, hogy miért csinálja ezt Carol. Mit érezhet még mindig Derek iránt.
8 óra volt, még nem volt kedvem felkelni, de már visszaaludni sem tudtam, így bementem a fürdőbe és kicsit rendbetettem magam. Miután végeztem, lementem a konyhába valamit reggelizni. Szerencsére Carol nem volt ott, most nem szívesen beszélgettem volna vele, hacsak nincs valami jó magyarázata azokra, amiket mondott.
Csak müzlit találtam, már egy ideje nem vásárolt be itt senki, amik pedig a hűtőben voltak, nagyrészt megromlottak.
Evés közben is végig azon gondolkodtam, hogy miért történt mindez. Szeretem a barátnőm, de ha ő mindenáron az erőszakos férfiakat szereti, akkor nálam rossz helyen jár.
Reggeli után sok gondolkodás után úgy döntöttem, hogy felmegyek hozzá. Nem egy koránkelő típus, szóval gondoltam, hogy még alszik, de minél előbb meg akartam beszélni vele ezt a dolgot.
Mikor benyitottam, úgy lett ahogy sejtettem. Még mélyen aludt. Egy pillanatra elszállt minden dühöm felé, legszívesebben bebújtam volna én is mellé. De aztán észbekaptam, közelebb léptem az ágyához és felkeltettem.
-Carol ébredj!
Erre összerezzent, és rögtön kinyitotta a szemét. Körülnézett, és láttam, hogy először ő sem tudja, hogy hol is van.
Majd megpillantott engem, és a szemében megbánás volt. Nem is tudott sokáig a szemembe nézni, láttam, hogy rosszul érzi magát.
-Tudtál gondolkodni az éjjel azon, amiket mondtál? És azon, hogy mit szeretnél, mi legyen velünk?
-Nagyon szeretlek Grace! Te vagy a mindenem és nagyon sajnálom amiket mondtam, hogy megbántottalak. Nem akarok visszamenni hozzá soha többé, fogalmam sincs mi ütött belém, csak feljöttek az emlékek vele, ami még jó volt, és az, amiket apa mondott, hogy örülne, ha ő lenne a férjem. Nagyon fontos ember volt az életemben és az is fontos számomra, hogyha látna, akkor büszke lenne-e rám.
-Szerinted büszke lenne, ha olyan ember mellett lennél, akivel nem vagy boldog, aki nem becsül, sőt bánt téged? Ő sem ismerte Dereket, csak a jó oldalát. Apukád csak azt szerette volna, ha boldog vagy, és Dereket jó embernek látta melléd.
-Tudom, és igazad van, nagyon sajnálom. Nem tudom, miért ragaszkodtam hozzá ennyi ideig, de már el tudom engedni. És mindent neked köszönhetek, mert nélküled nem mertem volna soha kilépni ebből. Remélem, hogy meg tudsz nekem bocsátani.
-Szeretlek és örülök, hogy beláttad ezeket. De megbántottál, és nem tudtam hova tenni a helyzetet.
-Tudom, és sajnálom. Már csak el akarom felejteni őt végleg és boldogan veled lenni.
Nem tudtam rá tovább haragudni, így bebújtam hozzá az ágyba. Ő egyik kezével végigsimított az arcomon, a szemembe nézett, majd a számra, és megcsókolt. Teljesen elgyengített vele, annyira jó volt és annyira hiányzott már. Közelebb húztam magamhoz, és az ágyon elterülve folytattuk. Végigsimítottam a hátán, a selyem pizsamáján egészen a derekáig, ahol a finom anyag alá nyúltam, és megéreztem a puha, meleg bőrét. Közben egy pillanatra sem szakadtunk ki a csókból.
Jól esett Carol közelsége, az érintése és a csókjai. Ilyenkor vagyok a legboldogabb. Szeretek a karjaiban lenni, mert biztonságban érzem magam és megnyugtat.
A békülés és harmonikusan indult reggel után úgy döntöttünk, hogy étteremben ebédelünk, tekintve, hogy otthon nem igazán volt fogyasztható étel.
Carol törzshelyére mentünk. Egyszer elvitt már oda, és nagyon hangulatos hely volt. Számomra már az is felért egy randival, de ez lesz az első igazi.
Gyalog mentünk, közben sokat beszélgettünk, megszűnt az idő is, és minden problémát elfelejtettünk.
Mikor odaértünk, Carol kinyitotta nekem az ajtót, és beérve, ahogy a pincér meglátott minket, már mutatta is a barátnőm számára állandóan fenntartott helyet.
Kicsit jó érzés volt ilyen elitnek és megbecsültnek érezni magam Caroline mellett. Az étlapról most egy medium steaket kívántam párolt rizzsel és zöldségekkel, és gránátalma szósszal. Bár sosem ettem még ehhez hasonlót sem, a puccos nevek közül már legutóbb is nehezen tudtam választani, de szerencsémre akkor Carol választott helyettem.
Ő is kikérte a szokásos menüjét, és az ebédünk nem sokkal később már az asztalunkon volt. Gyorsan csináltam is egy képet róla, annyira jól nézett ki.
Ebéd után elmentünk együtt bevásárolni. Nagyon élveztem a vele eltöltött időt, beleszerettem a személyiségébe, a szépségébe és mindenébe.
Miután hazaértünk, egy jó filmhez volt kedvünk szóval bekuckóztunk a nappaliban és bekapcsoltuk a Harry Potter és a félvér herceget. Carol csinált pattogtatott kukoricát és nachost is.
A film után megvacsoráztunk, és együtt fürödtünk. Aznap éjszaka pedig már hozzábújva aludtam el.
Másnap reggel arra keltem, hogy éppen lerak egy tálcát az éjjeliszekrényre. Rajta gőzölgő kávé, szíva alakú tükörtojás, bacon, pirítós és paradicsom volt.
-Jó reggelt! Gondoltam ma ehetnénk ágyban a reggelit.
-De édes vagy, köszönöm Szerelmem!
Azzal közelebb húztam egy csókra.
A reggeli nagyon finom volt, és jól esett Caroltól ez a romantikus gesztus.
A délelőttöt az ágyban töltöttük, délután pedig kicsit kitakarítottuk a házat. Ezúttal nem kellett semmilyen takarító ruhát felvennem, és Caroline is kivette a részét a munkából.
A jól megérdemelt pihenés részeként úsztunk egyet a medencében.
Nagyon szerencsésnek éreztem magam ezzel a lánnyal, még mindig nem fogtam fel teljesen, hogy mi történt velem viszonylag rövid idő alatt. Megváltozott az életem, nem is sejtettem, hogy ezzel a munkával nem csak pénzt kapok, hanem otthont, szerelmet és egyben lelkitársat is. Carol mellett nem vágytam semmi másra.
Ilyen kellemesen teltek a napjaink a villában, egészen addig a napig...
