Megint a dombon voltunk és néztük az eget.
"Hoztam neked kifestőt" mondtad és mindjárt a kezembe toltad a papírt.
"Ez egy zebra. Mit festjek rajta?" megint nem értettem.
"Ki mondta, hogy a zebra csak fekete-fehér lehet," megvontad a válad.
"A természet" mondtam.
"Az igazi zebrát is befestheted," mondtad.
"De az természetellenes." el nevettem magam.
"Tévedsz, Donatella!" meg fogtad a kezem és húztal el.
//
Hogy ha tudtam volna hogy mi fog következni. Talán soha nem kellett volna előtted emlegetnem a zebrat és a színét. Hiba volt.