Welcome to the Shadowhunter Academy

7.

A reggeli fény beborította az egész szobát. Anthony a hasán feküdt, mindkét kezét a párnája alatt nyugtatta. Mellette Cassandrának hűlt helye volt. A lány összesen két óra alvás után tűnt el. Jelenleg Magnus lakásának ajtaja előtt kuporgott, és várta, hogy a férfi felkeljen, majd ajtót nyisson neki. Bejuthatott volna varázslattal, de annyira nem volt fontos, hogy beszéljen a férfivel, sőt. Most már egyáltalán nem fontos. Felkelt az ajtó elé leterített szőnyegről, és elindult a folyosón. A lépcsőn lefelé haladva megpillantott egy részeg mondént, aki a korlátnak támaszkodott. Egy hosszabb hajú férfi volt, aki grimaszokat vágott, amikor meglátta őt. Cassandra rá sem pillantott, csak összehúzta magán a kabátját. Amint kiszabadult a lépcsőházból, rágyújtott egy szál cigarettára. Útja egy sikátorba esett, ahol megnyitott egy portált Idrisbe. Amikor belépett rajta, Chris és Nicolas Herondale szobájában kötött ki. A tudatalattija túl erősen koncentrált az ifjú boszorkánymesterre, aki éppen a szőke árnyvadászfiú karjaiban feküdt. Mindketten békésen aludtak. Cassandra gyomra liftezni kezdett. A tegnap estére gondolt. Kirontott a fiúk szobájából, közben arcát könnyek árasztották el. Elhagyta a kollégium épületét, majd egészen a könyvtárig futott. Időközben eleredt az eső -, amit mintha csak a lány hangulatához igazítottak volna -, és eláztatta a cigarettát. Cassandra nem foglalkozott vele. Egyenesen előre ment, majd berúgta a könyvtár kétszárnyú ajtaját. Odabent csend volt. A lány átlépte a küszöböt. Az egyik hatalmas ablak előtt, egy karcsú alakra lett figyelmes. Nyelt egyet, mire az ismeretlen lassan megfordult, és Catarina arca rajzolódott ki az árnyékos vonalakból.

- Jelen pillanatban te voltál az utolsó, akit látni akartam. - Jelentette ki nyersen Cassandra, miközben próbálta visszanyelni a könnyeit. Catarina arcán düh villant át.

- Annyi éven át barátok voltunk. Most meg kerülsz engem. Magnusszal viszont még mindig tartod a kapcsolatot. - Felelte élesen Catarina. - Miért?

Olyan egyszerű volt ez a kérdés, a válasz azonban ennél komplikáltabb. Cassandra beletúrt vizes hajába, és elnézett oldalra. Erre a szembesítésre nem volt szüksége. Túlságosan összezavarodott legbelül.

- Válaszolj! - Csattant fel Catarina. Az előtte álló lány összerezzent.

- Én... Én fel akartalak hívni. De mostanában sok dolog történt... - Ennyi volt. Cassandra könnyei megállíthatatlan tempóban kezdtek folyni. Nem is törődött velük, hagyta őket a padlóra potyogni.

- Ez akkor sem mentség. - Catarina sértődötten szegte fel a fejét, miközben megszorította a lány csuklóját. - Mennem kell. Tovább nem maradhatok. Azért örülök, hogy láttalak. Nem hittem volna, hogy felbukkansz. - Catarina sóhajtott egyet, majd a karjaiba zárta az elázott lányt. Az ölelés hosszú volt és barátságos. Cassandra szíve megszakadt, amikor Catarina végül elengedte, és elindult kifelé.

- Catarina! - A nő megállt. Pillantását a lányra szegezte. - Jövőhéten hívlak. - Catarina elmosolyodott, mielőtt kilépett volna.

Ahogy az ajtó bezárult, Cassandra megkönnyebbülten felsóhajtott, és leült az ablakpárkányra. Onnan figyelte az esőcseppek harmonikus táncát az üvegen, majd az egyre tisztuló eget. Hirtelen támadt nyugalmát telefonjának hangos csörgése zavarta meg. Elővette a készüléket, és félelemmel vegyes megbánással mustrálta a kijelzőn villódzó nevet; Magnus. Kelletlenül felvette.

- Miért nem jöttél be reggel? Nyitva volt az ajtó. - Kezdett neki a férfi.

- Nem akartalak zavarni. A mostani dolog... Egyáltalán nem fontos. - Felelte Cassandra cseppet sem jókedvűen, amiért zavarják a nyugalmát.

- Natalie ügyében sem tudtam segíteni! - Érvelt Magnus. - Legalább ebben engedd meg. - Hangja oly' könyörgőre sikeredett, hogy Cass kezdte feladni a küzdelmet.

- Natalie más tészta. - Mondta végül, miután kicsit elgondolkodott a dolgokon. - El kellene már engedned engem, nem? Kicsit már túl görcsös a ragaszkodásod. Nagylány vagyok, meg tudom oldani a problémáim egyedül is! - Ezzel bontotta a vonalat. Nem akarta Magnus hegyi beszédét hallgatni. Jelen pillanatban biztosan nem.

Szüksége volt rá, hogy a kelleténél jobban kirúgjon a hámból. Portált nyitott régi orosz lakásába, majd a padlódeszkák felfeszítése után nekiállt az eldugott, eddig bontatlan vodkának.