Koponya Sziget

8. -Hazugságok

-Jack! -csattantam fel.

Megütközve nézett rám.

-Ismerjük egymást valahonnan?

-Jack Sparrow.... -mondtam vádlóan.

Összehúzott szemekkel méregetett.

-Áh, megvan! Te vagy az a.... S... Valami "s" betűs... Samantha! Hát persze...

Felvontam az egyik szemöldökömet.

-Jack...

-Ja, igen... Neked még tartozom néhány hordó rummal... De ígérem, megadom neked valamikor...-vigyorodott el... Ha én lennék Samantha, ez a mosoly "biztosan meggyőzött volna"...

-Jack.

-Ne aggódj, a közeljövőben sort kerítek rá...

-Jack! -emeltem meg a hangom- A nevem Shannon! Egyáltalán nem ismerős...? -keserűen elmosolyodtam.

Jack az állát vakargatva gondolkozott egy darabig, majd teljes közönnyel kinyögte:

-...Nem.

Egy nagyot sóhajtottam.

-Ezt akkor szerintem beszéljük meg bent... -billentettem meg a fejem a kabin felé.

Jack vonakodva bár, de követett. Beléptünk a fakó helységbe és szembe fordultam vele.

-Tényleg fogalmad sincs, hogy ki vagyok?

-Az igazat megvallva... -emelte fel a mutatóujját és hadonászott vele az arcom előtt- Tényleg nincs...

-Shannon Sparrow vagyok.

-Komolyan van egy lányom? Jó régi félrelépés lehetett, ugyanis nem tűnsz nagyon fiatalnak...

Idáig bírtam idegekkel. Lekevertem neki egy pofont.

-Jack!! A húgod vagyok te nyomoronc!!

-Au...

Idegesen kicsörtettem a kabinból, ami előtt ott állt az egész legénység... Cseppet sem kíváncsi népség...

-Samantha... Izé... Shannon! -jött utánam- Légy üdvözölve a Fekete Gyöngyön... Hugocskám... -az utolsó szót úgy mondta ki, mintha félne ettől a szótól... Mindegy is. Hagyok neki időt, hogy feldolgozza...

Odasétáltam a hajókorláthoz és mélyeket lélegezve próbáltam lenyugodni... ...hát nem sikerült. Ennek az oka pedig nem Jack volt (kivételesen), hanem a távolban felbukkanó hajóflotta, spanyol zászlókkal.

-A francba!... Ezek a spanyolok nagyon nyomulósak.... Richard! Ezt mivel magyarázod?

A fiú felkapta a fejét és odasétált mellém. Csak úgy mint a legénység nagy része.

-Nincs más magyarázat.... Csupán az, hogy rájöttek, nálad van a gyűrű...

-Ehh...

-Milyen gyűrű? -lépett oda Jack is.

-Ugyan semmiség... Az a gyűrű amiről beszélt... Az... Az nem más mint...-kezdtem magyarázkodni- ...a jegygyűrűm...

Richard szemöldöke felfutott a homloka közepére és amolyan 'ennél jobb kifogást nem tudtál volna kitalálni? ' fejet vágott hozzá.

-A jegygyűrűnk... -helyesbítettem és belekaroltam a spanyolba- Tudjátok ő is ahhoz a flottához tartozott, amíg ki nem derült, hogy össze akarunk házasodni... -hazudtam mint a vízfolyás- A probléma az volt, hogy a jegygyűrűt, amit nekem adott, azt a kapitány kabinjából lopta...-gesztikuláltam és mutogattam, mint aki gyerekeknek beszél- És mivel ez egy nagyon értékes drágakő, ami értékesebb mint egy hajó, így üldözőbe vettek minket... Röviden ennyi. -vágtam egy angyali vigyort.