Alya. - suttogta majd nyújtotta a kezét a pad alatt. Kezet fogtunk majd pár másodpercig csönd volt közöttünk, amikor megtörte a csendet, természetesen suttogva.
- Ugye tudod, hogy nemsokára betoppan Marinette? - igazította meg a szemüvegét.
- Pe....-kezdtem volna bele a mondatba, de ugye én ,,új" vagyok - khm...bocsi, szóval ki az a Marinette?
- Itt ül, és.. - nem tudta folytatni mert a tanár lepisszegett minket. Alig 5 perc telt el még az órából, amikor Adrien a pad alatt nézett valamit, majd kiment a teremből. Bevallom, kicsit büszke voltam magamra, hogy én tudtam azt, amit más nem. Megy megmenteni Párizst Katicával. Pont, amikor Marinette is hiányzik, de biztos ,,véletlen". Elkezdtem pakolászni tekintve, hogy úgy is hazaküldenek minket. Alya egy ideig csak nézte mit csinálok majd rá is kérdezett, végül is óra közepén pakoltam el.
- Bori igaz? Öm még...órán vagyunk.
- Igen..csak, rossz megérzés...meg mintha láttam volna az ablakból előbb Katicáékat.
- Tényleg? Jó a szemed kislány. Akkor nemsokára hazaküldenek minket. - csillant fel a szeme.
- Ahm...biztos, amúgy nem te írod azt a Katicás blogot? -és itt már tudtam a választ, de azért megkérdeztem, minden írónak jól esik, ha olvassák.
- De igen! Személyesen Alya Césaire. Ha kiengednek innen végre, esetleg eljöhetsz velem, lehet megtaláljuk Fekete Macskát, na és Katicát.
- Oké persze. - mosolyogtam. Úgy is akartam látni őket. Még 3-4 percig tartott az óra, amikor az igazgató utasítására kimentünk a termünkből az udvarra. Még tanácskoztak a tanárok egy ideig, majd elengedtek minket végül.
YOU ARE READING
Miraculous: Új világban
Teen FictionMi lenne, ha bekerülnél a kedvenc sorozatod világába? Ha az egykoron csak animált karakterek igazi, emberi valójukban állnának előtted? És ha ezek az emberek az Adrien Agreste, és Marinette Dupain-Cheng nevet viselnék?
