Miraculous: Új világban

4. Rész

- Hát az hosszú...- nevettem el magam. 

- Na mondjad. - mosolygott. 

- Figyelj a mai napom nagyon hosszú volt, és te erre nem érsz rá szerintem, na meg vannak dolgok amiket tudok, és te is tudsz, de te nem tudod, hogy tudom őket ezért bonyolult ez az egész szituáció. -mondtam el egy szuszra.

- Bori, mondd el. - állt még mindig velem szemben. 

-Majd...-néztem körül- ha kettesben leszünk. 

- Hát...jól van, akkor szia! - kis sértődés is volt a szemében, de nem akartam leleplezni mindenki előtt. 

Ott álltam, nem tudtam, hogy utánamenjek-e. Legszívesebben egy filmbe illő jelenetként éltem volna ezt át, odarohantam volna, könnyes szemmel átöleltem volna, és bevallottam volna, és utána én lennék az, akiben a legjobban bízik, akinek mindent elmond. De elment öltözni, és alig ismert. Így felejtős volt (sajna) ez az opció. Odaálltam inkább a bejárat elé, és vártam, hogy kijöjjön ő is, elmondjam neki mi a helyzet mielőtt kilép az ajtón, és meglátja őt Nathalie. Mindenki kijött, a fiúk kezükben a sporttáskával mentek ki folyamatosan az ajtón. Volt, aki köszönt, aki nem, aki csak nézett és, aki észre sem vett. De egyik sem Adrien volt. 

Vettem egy nagy levegőt, és az öltöző ajtaja elé léptem. Nem akartam semmi ,,olyat" látni, viszont gondoltam, hogy már csak ő van bent. Hallottam ahogyan suttog, majd észrevétlenül benéztem a kis résen, és ott evett Plagg egy szelet sajtot és Adriennel beszélgetett. Arra jutottam, hogyha kivágom az ajtót, és nem csak lassan nyitom ki, akkor nem lesz ideje elbújni a kis fekete Kwaminak. Nagy levegőt vettem, és 3... 2... 1... kivágtam az ajtót. Nem láttam semmit, vagyis olyat, amit egy lánynak egy fiún nem feltétlen kellene látnia. Viszont Plagget kiszúrtam. Adrien mikor észlelt engem gyorsan a Kwami elé lökte a sporttáskát. Majd pár másodperc kínos csend utána odamentem Adrien mellé, és leültem. 

- Bori mit keresel....a férfi öltözőben?

- Hát...reméltem először is, hogy fel vagy öltözve, szóval ez bejött. Meg ugye mondtam, hogy szeretnék veled kettesben beszélgetni. 

-Öhmm...hát amennyire ráérek. Nathalie már vár, és mondtad, hogy hosszú. 

-Igen de...megpróbálom gyorsan elmondani. Amúgy viszont, mi volt az a fekete dolog a padon? - kezdtem terelni a témát megfelelő irányba.