Miraculous: Új világban

9. Rész

- Szóval igazam volt... - mondtam széles mosollyal az arcomon.

- Igen de... - kezdett bele a mondatba, de nem hagytam neki végigmondani.

- Nem szólok senkinek igen. 

- Nem..én arra gondoltam, hogy azt is tudod, hogy ki Katica? - vette elő egy kisfiús, ám de perverz mosolyt.

- Lehet...-haraptam be az alsó ajkam egy részét.

- Én is megosztottam veled azt, hogy Fekete Macska én vagyok. Felőlem meg volt már a bizalom, most te jössz! - kezdett bele már szinte egy zsarolásba.

-Igen de...én tudtam, hogy ki vagy szóval ez nem ér! - nevettem el magam, hogy kevésbé legyen kínos a szituáció.

- Jó, de...kérlek.. - tükröződött a csalódottság arcán. Nagyon sajnáltam, de nem akartam akkor sem elmondani neki. 

- Adrien én elmondanám neked, mert sze... - nyeltem egyet - vagyis..sajnállak, de nem lehet, vagyis még nem lehet. 

- Még?

- Igen, még. Majd ha eljön az ideje úgy is megtudod, addig is bízz bennem. - mosolyodtam el.

- Rendben. - sóhajtott.

- Hát akkor...nekem ideje lenne mennem... - vakartam meg kínomban a tarkómat.

- Hazakísérjelek? 

- Hát...-futott végig az agyamon, hogy lényegében nincs hol laknom, maximum Marinettenél. 

- Na? -várt a válaszomra. 

- Tudod...ez..ez bonyolult...

- Jó, nem kell magyarázkodnod, majd akkor találkozunk szia! -indult el.

Pár másodperc alatt végiggondoltam a helyzetet, és megfogtam a kezét ezzel visszarántva őt, és megöleltem.

- Köszönöm, hogy bízol bennem. -mondtam miközben magamhoz öleltem, majd mire a mondat végére értem éreztem, hogy ő is átölel. 

- Vigyázz magadra! - mosolyodott el, majd tűnt el Párizs utcáiban.