Ismét hétvége van. Ez a hét is gyorsan elment. Igazából semmi különleges nem történt azon kívül, hogy végig Zentével voltam. Elmentünk vásárolni, lenéztünk a partra és a többi időben csak lazultunk. Megnéztünk rengeteg filmet is.
A múlt hétvége pedig... Ami azt illeti, elég szépen kiütöttem Krisztiánt, mert másnap hívott a barátnője, vagyis csak egy kalandja, hogy ha mégegyszer hozzáérek az ő kis Krisztiánjához, akkor kitépi a hajamat. Ezen Zentével jót röhögtünk.
Jelen időben pedig várjuk a pizzát Zentével.
-Melyik filmet nézzük evés közben?-Kérdezte a kanapén fetrengő fiú.
-Nem tudom. Én most nem szeretnék filmet nézni. Nem csinálnánk mást?
-Bármit csinálhatunk-Kacsintott rám, mire megforgattam a szemeimet.
-Neked van valami programod?-Érdeklődtem.
-Hát ja. Délután kell mennem dolgokat elintézni. Neked?
-Okés. Mi Ritával megyünk majd ki a reptérre, mert hazajön a nővére.
-Értem. Mikor száll le a repülő?
-4-kor. Addig van időnk mondjuk elmenni sétálni.
-De nagyon meleg van-Nyöszörgött a fiú.
-Akkor mi legyen?-Kérdeztem tanácstalanul.
-Várj itt-Mondta majd elsietett.Nagyjából 5 perc múlva visszatért egy videójátékkal.
-Na figyelj. Az a lényeg, hogy mindenkit le kell lőni. Van puskád, meg mindened. Arra figyelj, hogy ne dobd magadra a gránátot. Te leszel a piros, én a kék. Értesz mindent?-Magyarázott, miközben nem tudtam levenni a szemem a mozgó ajkáról.
-Aha.Annyira belejöttem a játékba, hogy csak akkor hagytuk abba, amikor megjött a pizza. És most pedig megyünk Ritával a reptérre.
-Na és Zente hogy van?-Kérdezte a barátnőm, miközben a buszon ültünk.
-Hát jól-Válaszoltam
-Múltkor nagyon aggódott.
-Mikor?
-Amikor Krisztiánnal voltál.
-Ja, ne is mondd. Hosszú nap volt az...
-Na mesélj-Kérte a barátnőm, mire mindent elmondtam neki arról a napról.Hazaérve ledobtam a táskámat, majd kimentem a konyhába.
Zente volt ott, és valamit csinált.
-Hát te mit csinálsz?-Kérdeztem meglepődve.
-Vacsora-Mutatott a tányérokra-Figyelj Sophy, beszélnünk kell.
-Baj van?-Riadtam meg.
-Hát... Úgy is mondhatjuk...
ESTÁS LEYENDO
Váratlan találkozás
Novela Juvenil-Klassz! Nézzük a jó oldalát!-Erőltetett vigyort az arcára Zente. -Van olyan?-Merengtem el a már sötét lépcsőházban. -Hát, figyelj. Veled most szakítottak, engem meg most dobtak ki a lakásomból! Jó, mi?-Annyira aranyos volt, hogy elmosolyodtam rajta...