Együtt a főnökkel?

30.rész

Reggel azonnal felkeltem az ébresztő hangjára. Felültem az ágyon és kicsit ücsörögtem. Most tényleg ér annyit Norbi hogy sírjak miatta még többet? Dehogy ér.. ennyit se ért volna.. odamentem az ablakhoz, elhúztam a függönyt majd kinyitottam. A földtől a plafonig ért az ablak. Olyan jó volt állni ott egy kicsit. Langyos szellő fújt be rajta és lebegtette a pólóm. Az a fehér póló volt rajtam amit Norbi adott még akkor amikor először aludtam nála. Milyen más volt akkor minden.. kicsit álldogáltam még ott az ablakban majd összepakoltam a szobába, lementem leadni a kulcsot és elindultam az állomásra. Odafele menet találtam egy pékséget ahol vettem magamnak reggelit.
Megnéztem melyik vágányról indul a vonatom majd leültem egy padra az állomás előtt hiszen még csak 8:15 volt. Még jó hogy otthon beraktam a fülhallgatómat, így most azt elő tudtam venni és nekiálltam zenét hallgatni. Az mindig kikapcsol egy kicsit. Becsuktam a szemem és hátradőltem. Közbe fogtam a cuccom mert azért kicsit tartottam attól hogy a nagy "relaxációban" kirabolnak.
Már vagy 4 zene lement mikor két ismeretlen férfi kezet éreztem meg a vállamon..