Együtt a főnökkel?

14.rész

-Amúgy.. mi az amit tegnap nem akartál elmondani? Miért ne fogadnálak el? Meg senki? Nem értettem.. - kérdeztem kissé zavartan és idegesen.
-Elmondom, de ennek köztünk kell maradni!- "parancsolt" rám - biszexuális vagyok. -mondta, majd csak nézett rám. Várta a válaszom.
Mivel nem vagyok egy ítélkező típus, meg amúgy is jópár meleg barátom van ezért nem nagyon vágott földhöz a dolog. Inkább örültem neki hogy elmondta. Hogy bízik bennem.
-És?- néztem rá furcsán. Hisz ebbe semmi nagy dolog nincs.
-Egy kicsit szégyellem. Szégyellem hogy más vagyok.
-Ne szégyelld! Téged ez tesz különlegessé. Ez is.- mondtam neki, majd adtam egy puszit az arcára.
Elmosolyodott. Tudta hogy én elfogadom. Hogy én így szeretem.