Drunk and Beautiful

Első || Folyékony bátorság

A minibár sikeres kifosztása után a VRZEL tagjai Shikina hotelszobájában ültek össze, hogy elfogyasszák a három szoba piakészletét. Sikeres koncerten voltak túl, szükségük volt egy kis lazításra a sok kemény munka mellett. Mi lehetett volna ennél jobb alkalom, minthogy földig igyák magukat közösen? Semmi, aligha.
Ryoya és Shikina az ágyon ültek, törökülésben, Kira a zuhanyzóból kihozott széken, Cion és Kuu pedig a földön kuporogtak, mivel máshol nem igazán volt hely. Okosabb döntés lett volna valamelyik kétszemélyes szobában összeülni, nem Shikina egyágyas odvában nyomorogni. Erre még józanul sem gondolt senki.
– Játszhatnánk valamit! Unalmas, ha csak így csendben leisszuk magunkat – vetette fel a nem annyira zseniális ötletet Kira, ettől függetlenül mindenki benne volt a játékban. Mivel öt részeg férfi nem szívesen játszik felelsz vagy mersz-t (a józan sem annyira), ezért a döntés az én még sosem-re esett. Ahogy az üveg járt körbe, és mindenki vérében egyre több lett az alkohol, úgy jöttek fel hülyébbnél hülyébb, és cikibbnél cikibb dolgok.
– Én soha nem tartottam magamat szépnek vagy jóképűnek. – Cion tovább adta az üveget Kirának, de ő csak hitetlenkedve nézett az énekesre, ahogy a két gitáros és a dobos is.
– Ez kamu! – nevetett Kira, de azért meghúzta az üveget. Cion már nem volt józan, ez az egy dolog őszintén jött elő belőle. Hiába a sok smink, a csodás frizura, ezek mind elfedték az ő tökéletlenségét. Ebben a maszkban néha tökéletesnek látta magát, aztán előkerült a sminklemosó, és ott volt ő. Semmi szépség.
Shikina volt az első, aki kidőlt az alkoholtól, ő egy idő után Ryoya vállán pihentette a fejét, majd Ryoya is elvesztette a kontrolt, így eldőltek az ágyon. Kiránál megállt az üveg, amikor nem jutott eszébe semmi, majd ő is bealudt. Cion is az alvás határán volt, egyedül Kuu volt az, aki sikeresen keveset ivott, és még azt a mennyiséget is jól bírta, talán mert körönként ivott két deci vizet.
Kuu a ködös tekintettel a plafont bámuló énekesre nézett, aki az érdekes tapéta helyett a fürkésző zöld szemekbe pillantott egy idő után. Kuu elfelejtette kivenni a lencséit. Ez az egy gondolat siklott át az alkohol ködén. Látta, hogy a gitáros szája mozgott, és ő automatikusan válaszolt, de nem fogta fel mit. A szavak csak jöttek belőle, a nyelve megbicsaklott, majd minden elsötétült.

◘◘◘

A másnaposság a valaha volt legrosszabb dolog. Főleg a másnapos egyéjszakás kaland reggele. Cion hunyorogva nyitotta ki a szemét, és pillantott le a mellkasára nehezedő súlyra, majd megkönnyebbülten tapasztalta, hogy nem kell még egy strigulát húznia a meggondolatlan részeg egyéjszakás kalandok listájára. Kuu feküdt a mellkasán, békésen aludt, ám amint egy picit megmozdult alatta, a pink hajú felkapta a fejét.
– Jó reggelt gyönyörű! – Cion félig hallotta csak a szavakat, a feje zúgott, amint Kuu megszólalt. A gitáros felült, hogy ne nyomja továbbra is az énekest, aki szintúgy cselekedett. Cion amint felült, megérezte, hogy itt nincs minden rendben, így azonnal a mosdóba rohant, hogy kiadja az üres gyomra tartalmát. Kuu sietve ment utána, és elfogta az énekes arcába hulló tincseket, hogy legalább azokat ne hányja le. Hajgumit keresett, amit a fürdőszoba polcon talált is. Kócos kontyba kötötte Cion barna tincseit, majd a mosdón lévő pohárba hideg vizet engedett, leguggolt a WC csésze mellé, és lágyan simogatni kezdte az énekes hátát. Pár perc után Cion képes volt elhajolni a WC–től, elfogadta a pohár vizet, amivel először öblögetett, a WC-be köpte, majd kiitta a maradékot.
– Köszönöm – adta vissza a poharat, majd feltápászkodott. Lenyomta az öblítőtartályt, majd a fogkeféjéért nyúlt, hogy kimossa a szörnyű ízt a szájából. Kuu ez idő alatt mellette állt, figyelte, nehogy az énekes megint rosszul legyen.
– Rendben vagy? – nézett rá Kuu még cseppet aggódva, de Cion csak bólintott, ahogy a fogkeféje visszakerült a pohárba.
– Tény és való, hogy jól jönne egy Bufferin, de megvagyok. Nem rosszabb, mint bármelyik másnapos reggelem. Bár egy pillanatig azt hittem, hogy sikerült valakit megint befűznöm, ahogy rajtam feküdtél. Ugye nem csináltam valami nagy hülyeséget? – Cion egy pillanatra aggódott, volt már rá példa, hogy orbitálisan nagy idiótaságot csinált, és semmire sem emlékezett. Kuu a fejét rázta.
– Csak sokat ittál, és kidőltél, és Kiráék hárman alig fértek el abban a lyukban, nemhogy öten – nevetett a gitáros, bár kicsit nehezére esett. A tagadás a legjobb dolog, amit tehetett.
– Hogyhogy itt maradtál?
– Fáradt voltam, oké? És csak hogy tudd, nehéz vagy! Elfáradtam, mire idáig elhoztalak! – tettetett sértődöttséget Kuu, mire Cion fújta fel magát.
– Még hogy én nehéz! Igenis jó kondiban vagyok, teljesen jó az alakom! – védekezett, mire mindkettejükből kitört a nevetés.
– Akkor nem kell aggódnom, hogy elfogy a reggeli, vagy igen? – pillantott vissza Kuu az ajtóból.
– Az attól függ, mennyire lassan készülsz el!
– Ha! Verseny? A győztesé a reggeli puding! – Ezzel Kuu kilépett Cion szobájából, és gyors léptekkel haladt a sajátja felé, hogy öltözni kezdjen. Cion vigyorogva rázta a fejét, amitől az még jobban fájt neki, majd visszament a fürdőbe, hogy lemossa magáról az alkohol utolsó nyomait is. Mire végzett, a szomszédos ágyon Kira foglalt helyet, és érdeklődő szemekkel fordult az énekes felé. Szúrta az oldalát a kíváncsiság.
– Te lefeküdtél Kuuval?