Éppen elkezdtem volna az evést, amikor valaki megnyomta a csengőt, nem tudtam ki lehet az, ezért illedelmesen kinyitottam, majd egy...kendőt éreztem meg a számon. Végig vezettem szemem az erős kezén, majd megláttam volna az arcot, de egy fekete sapkát láttam csak. Elkezdtem ficánkolni, de nem nagyon ment és egy idő után elájultam.
Hangos beszélgetésre ébredtem, és már hang alapján megállapítottam kik vannak körülöttem. Lassan nyitottam ki a szemem, majd körbe kémleltem. Hát persze a Bangtan és az osztály ribancok.
-Fel ébredt. Jungkookie mit fogsz vele csinálni?
-Még nem tudom. – nézett le rám – Srácok?
-Mi lenne, ha megint meg szivatnánk, mondjuk úgyis van medencétek Kook nem?
-Nagyon tetszik ez az ötleted Suga. – majd felém fordult és felkapott a vállára. Én csak ütöttem, ahol értem a hátát.
-Tegyél le te benga állat.
-Chill halacska, inkább mutasd, hogy úszól. Srácok fogjátok, addig én hozok még valamit.
Majd átadott Jiminnek és Suganak akik löködtek ide-oda, amiből elegem lett.
-Hagyjátok már abba, nincs mivel játszatok a két lábatok között?!
Kihasználva, hogy meglepődtek a kérdésemen elkezdtem be futni a házba, gyorsan megtaláltam a kijárati ajtót, elkezdtem rángatni a kilincset, de zárva volt.
-Aissh! Nyílj már ki az ég szerelmére.
-Szerintem az ajtó felé mehetett- hallottam meg Jimin hangját.
Gyorsan újra terveztem, majd elkezdtem fel fele futni a lépcsőn, végig futottam a folyosón és benyitottam a legutolsó szobába, majd mit sem törődve semmivel bebújtam az ott talált gardróbba. Szerencsére a vékony termetem és a 167 centim miatt befértem. Gyorsan normalizáltam a légzésem, és a számra tettem kezem, hogy ha bejönnek ne halljanak meg. Egy ajtó nyitódást hallottam, de nem úgy hangzott, mintha sok ember lett volna. Figyelve a lépéseket hallottam, hogy közeledik a szekrényhez, majd hirtelen kinyílt előttem az ajtó és Jungkook fényképezőgépével találtam szembe magam, majd egy nagy kattanással és vaku villanással lefotózott. Mire rendesen újra láttam megéreztem két kezét a karjaimon, és kihúzott.
-Kérlek ne mond el nekik, hogy itt vagyok.
-Miért ne?
-Megteszek bármit, csak kérlek ne mond, hogy itt vagyok.
-Bármit? – villantott egy perverz mosolyt, mire félve bólintottam, majd elhúzott az ágyához, és rálökött. Oda ment az ajtóhoz, és kulcsra fordította. Nem kellett sok idő elérték a szobát a fiúk.
-Kook, nincs bent a kis nyomi? Elfutott.
Felém fordult, majd egy huncut mosolyt villantva visszakiabált:
-Nem itt nincs, szerintem keressétek lent, ha ott sincs akkor valszeg elmenekült.
Mondata után hallottuk, hogy visszamentek a földszintre. Kook meg fordult, és lassan megindult felém.
-Elég kiszolgáltatott helyzetben vagy ugye tudod? Most bármit tehetnék veled, mert azt mondtad.
A ver.: Jungkook bármit csinál a Szofival
B ver.: Szofinak visszajön a bátorsága és nem kell megtennie semmit
(Őszintén nem nagyon akarok már az elején belemenni a 18+-ba szóval ja(mert azt hiszem nem szeretik az emberek azokat a történeteket(amiben szexelnek vagy valami szexuális dolgot végeznek(már a 8-10 résznél))))
légyszi a versióknál szavazzatok, úgy könnyebb lesz az eredményt néznem
Chu~~~
Dodi
YOU ARE READING
Félsz tőlem? 【BTS-FF】Jungkook
Fanfiction-Félsz tőlem?...Kérlek ne félj bízz bennem.