Reggel Jungkook már nem volt mellettem. bevoltam takarva. Mellettem pedig az éjjeli szekrényen a reggelim, amit megedtem, majd a pohárt felemelve, találtam egy cetlit.
"Jó reggelt hercegnő, suliban tali, remélem ízlik a reggelid!"
Gyorsan elmendtem lefürödtem elrendeztem magam, majd a cuccokat hátamra dobva, Anyuéktól elköszönve elindultam a suliba. Éppen elnéztem a parkolók felé, és megláttam Jungkookot, majd elkezdtem felé futni, de megálltam félúton. Az apjával kiabált éppen, és látszódott, hogy mindjárt sír. Meglátott és elkezdte kiabálni a nevem:
-Seo bocsájts meg, én nem akartam....
-Gyere fiam- az apja berángatta a kocsiba és elhajtottak
-Jungkook, miért?Mesélő pov.
Teltek múltak a napok, majd a hónapok, de a fiú nem jött, Seo mindig várta. elment a fiú házához, de nem látott semmit, csak az eladó táblát. majd eltelt az idő tőszből tél lett, tavaszból nyár. Majd elteltek a gimnazista évek és Seo kezdte feladni, de csak várta a fiút minden nap az iskola előtt ballagásig.
Majd elköltözött a szüleitől, és munkát vállalt egy kis kávézóban reggel, és esténként felszólgál egy bárban. Ahol aztán találkozik egy nagyon ismerős alakkal.
Folytatás következik....
—————————-
Most utálhattok 🤔🤔🤔
Remélem tetszik.
Nincs átnézveDodi
YOU ARE READING
Félsz tőlem? 【BTS-FF】Jungkook
Fanfiction-Félsz tőlem?...Kérlek ne félj bízz bennem.