Feel the same way |✓|

《33.fejezet - Végre!《

Minden nap bementünk hozzá, egy héten keresztül. Rachel minden nap beszélt hozzá legalább egy órát. Én pedig egész délelőtt bent voltam nála. Néha csak csendben ültem, de volt, amikor meséltem neki pár dologról. Nem tudom, hogy tényleg hallotta e, de megérte.

De az élet ment tovább körülöttünk. Egyre közeledett a május, ami ugye az érettségit jelentette. Amikor nem a bátyámnál voltam, Shawnnal és Nashel tanultunk tételeket. Nehéz volt a tételekre koncentrálni, miközben Cameron kórházban volt, de valahogy meg kellett oldanom, ha át le akartam érettségizni. És ezt nem könnyítette az sem, hogy nyugodtnak kellett maradnom a kicsi érdekében.

Egy szóval kemény egy hetem volt, de nem csak nekem. A teljes Mendes család és Nash is aggódott Cameronért. Vártuk, hogy megszabaduljunk az aggódástól, hogy Cam végre felébredjen.

Egy új hét kezdete állt előttünk. Újra bent ültem Cameronnál. Több mint egy órát töltöttem csendben, mert nem tudtam, hogy miről mesélhetnék.

-Egyébként emlékszel a nyárra? Annyi szép emlékem van arról. Kezdve azzal a váratlan pillanattal, amikor elestem egy elhagyott gatya miatt. Akkor találkoztunk először... vagyis nem először... mindegy, érted. Te jó ég, hogy azóta mennyi minden változott! Volt pár nagyobb és kisebb veszekedésünk. De örülök, hogy azért elfogadtuk egymást. Bele se tudok gondolni, hogy milyen lehetett neked azzal a tudattal élni, hogy valahol él egy húgod és nem is ismered. Én nem tudtam rólad, de talán ez így jó is volt. Valahogy ettől lett különleges a kapcsolatunk. Talán ezért nem mondtam el neked először, hogy együtt vagyok Shawnnal. Féltem attól, hogy kárt okozok benned ezzel. Márpedig kárt sokszor okozok, pedig nem szeretnék. Remélem, hogy már nem haragszol érte. És remélem még emlékszel a videóra. Sokat dolgoztam vele. De mindenképpen megérte. Tényleg! Hogy ez miért nem jutott eszembe? - csaptam a homlokomra.

Elvettem a gitáromat, amit még ma hoztam be, mert... nem is tudom. 

-I'm up with the sunshine, I lace up my high-tops, Slam dunk, ready or not, Yeah, show me what you got. I'm under the spotlight, I dare you come on and follow, You dance to your own beat, I'll sing the melody. When you say, "Yeah," I say, "No." When you say, "Stop," all I wanna do is go, go, go! You (you) the other half of me (me), The half I'll never be, The half that drives me crazy. You (you) the better half of me (me), The half I'll always need (need), We both know: We're better in stereo. And when we're together, In sweet harmony, oh, so rare, If we could just agree, We would go major league. When you say, "Yeah," I say, "No." When you say, "Stop," all I wanna do is go, go, go! You (you) the other half of me (me), The half I'll never be, The half that drives me crazy. You (you) the better half of me (me), The half I'll always need (need), We both know: We're better in stereo. You say, "It's wrong," I say, "It's right." You say, "It's black," I say, "It's white." You take left and I take right, But at the end of the day we both know: We're better... You (you) the other half of me (me), The half I'll never be, The half that drives me crazy. You (you) the better half of me (me), The half I'll always need (need). We both know: We're better in stereo. Better in stereo - fejeztem be.

-Hát te? - jött be Rach.

-Kipróbáltam egy új dolgot, hátha végre felkel - mondtam. - De el is felejtettem, hogy ma előbb jössz.

-És mit énekeltél? - kérdezte leülve mellém.

-Dove Cameron-Better in stereo.

-Ez aranyos - mosolyodott el.

-Érte bármit. De akkor, most hagylak titeket - mosolyodtam el én is.

-Ne menj - suttogta Cameron.

-Cameron! - ugrottunk mellé.

Gyorsan megnyomtam a nővér hívót, majd leültem mellé az egyik kezét szorongatva.

-Felébredtél. Annyira hiányoztál - sírta Rach a másik kezét fogva.

-Csak kialudtam magam. Mellettetek lehetetlen - viccelte el.

-Olyan hülye vagy tesó! - sírtam el magam boldogan.

-Látom felébredt a fiatalúr! - jött be mosolyogva egy nővér. - Hogy érzi magát?

-Nem tudom - válaszolt őszintén.

-Pár perce lehet ébren, de már megsiratta ezeket a lányokat - mondta a nővér, mi meg elnevettük magunkat.

Így történt, hogy Cameron felébredt egy hosszú kómából. Amikor megkérdeztem, hogy végül mi miatt sikerült kitörnie a kómából, azt mondta, hogy az egész heti beszélgetések, de az utolsó lökést a dal adta meg. Mindannyian boldogok voltunk. Többé nem kellett ezen idegeskednünk. Az meg, hogy hogyan sikerült őt ápolni, egy teljesen másik dolog...

♡♡♡♡♡♡♡♡

Sajnálom srácok, hogy csak ma, de ez ilyen lesz. Nagyobb hangulatingadozásaim vannak, mint amilyeneket el tudnék viselni, így valószínűleg csak ritkán lesznek részek. Sajnálom. Nem így akartam, de így alakult.

♡♡♡♡♡♡♡♡