6. fejezet ~

442 40 7
                                    

Taeyong:

Nem várom meg, amint elmegy, csak két percet állok egy helyben, majd odaszólok Johnnynak észrevétlenül, hogy elintézem az estét, és, hogy mondja meg Tennek, hogy itt hagyom neki az autót. Bólint, miszerint megértette, aztán elindulok hazafelé.

Hosszú utat tettem meg, ám immáron frissen lépek be a lakás ajtaján. A kutyi egyből megtalál, így elé guggolva kezdem cirógatni a fejét, amit annyira kedvvel.

- Mondd, hogy vegyem rá anyucit, hogy engedjen el este iszogatni? - kérdezem a kutyát, aki csak prüszköl egyet, s inkább elmegy. Nevetve utána kiabálom, hogy olyan, mint az anyja, aztán inkább leveszem a cipőmet és a kabátomat. Már ülnék le, amikor valaki felcsenget hozzánk, én pedig morogva kelek fel a fél ülő pózomból, hogy megnézzem a kis kamerán keresztül, ki az. Ah, jobb, mint amire számítottam. A pár hónapja rendelt munkaügyi bútorokat hozták a nappali sarkába. Igen.. Nem volt íróasztalom, meg dokumentumtartó szekrényem... se nyomtatóm... se egy használható gépem. Megnyomom a gombot, mi felengedi azt a három srácot, kik a dobozokkal be is lépnek a kinyílt ajtón. Még Ruby-t becsukom a kamrába, ahová alapból szoktam, mikor valaki idegen jön hozzánk, mert nem éppen egy idegen kedvelő állat. Tent is csak azért szereti, mert beszélt vele videóchaten, amikor én is. Mármint... nem szó szerint, de jelen volt.

- Uram, itt vannak a rendelt cuccok, online már kifizette, szóval csak írja alá, amíg összeszerelik a kollégáim - tette le az egyik fickó a papírt az asztalra, miközben a másik kettő a kijelölt helyre kezdték összerakni a bútorokat. Talán... nem olyan rég értek fel, de mivel nyitva volt az ajtó, idetaláltak. Gyorsan aláfirkantom, sőt, még egy kis borravalóra is futja, amit ugyan megpróbál visszautasítani kedvesen, ám nem hárítok, beleteszem a zsebébe, amit hosszú meghajlás sorozat közepette köszön meg.

Másfél óra... ennyit bajlódtak azzal a szarral, plusz még belepakolták az irattartó, üres mappákat. Ugyan már elmentek, de még mindig érzem, hogy az egyik bizony elég ittas volt... vagy... legalább is volt benne egy kis alkohol. A gépen már ügyködöm, lakás terveket vizsgálok át, s elemzek ki. Nem valami izgi, ugyanakkor elviselhető. A mappába már sok mindent lefűztem, nagyjából az összes dokumentumot, illetve tervrajzot az építkezésre.

- Megjöttem, te fafej - hallom meg a párom feszült hangját az ajtó felől, mire felállok, otthagyva mindet, és félve elé sétálok. - Mégis mit képzeltél Lee Taeyong? - csapja meg a mellkasomat frusztráltan. - Kocsikázzak haza? Ha már eljöttél, igazán várhattál volna két órát!

Már megijedtem, hogy Johnny elcsacsogott valamit az estéről, szinte megszédültem, ahogy a mérges arcát nézem. Mit is ajánlott délután? Szexet? Komolyan? Dugjam meg... vagy igyak? Hisz' olyan régen voltunk már a srácokkal valahol... Döntöttem. Elmegyek.

- Most akarod, hogy megdugjalak, vagy elég, ha hazajöttem? - kérdezem nekitámaszkodva a konyha boltívjának, miközben ő iszik. Majdnem kiköpi a vizet, amit én egy nevetéssel díjazok, ő pedig köhögéssel.

- Mi? - néz rám nagy szemekkel. - Dugni? Nem szeretkezni szokás? - jött zavarba a saját szavaitól.

- De, ezért kérdeztem. Előtte szeretgesselek meg a farkammal, vagy utána dugjalak meg?

- Hova mész? Munkába? Taeyo-

- Inni a srácokkal - vágok a szavába nyugodtan, mire neki kikerekednek a szemei. Látom, hogy akar valamit mondani, de nem megy neki, szóval megfogom a cigimet, és kisétálok az erkélyre. Akkor is elmegyek, ha nem dugom meg. Bár... utána is belefér, maximum nem iszok, csak egy-két sört.

Ten:

Hogy lehet valaki ennyire szemét, mint Taeyong? Ha tudom, hogy így visszaél a belé fektetett bizalmammal, inkább szóba se hoztam volna a témát. Nekem ez sokat jelentett volna, egy mérföldkő lehetett volna a kapcsolatunkban, és ez most lányosan hangozhat, de én érzelem dúsra terveztem az első együttlétünket. A fene se gondolta volna, hogy ő ennyire félvállról veszi a dolgot, és csak pusztán kielégülés céljából gondol erre az egészre. Már most ezerszer megbántam, hogy ilyen meggondolatlanul - a kapcsolatunk még nagyon elején -, ezt felajánlottam. Nem elég, hogy az előbbi mondataival, az ön becsülésemet teljesen földbe tiporta, de nem ám. Természetesen még arra a kurva cigire is ki kell mennie, hogy még jobban felidegesítsen. Próbálva visszatartani tomboló érzelmeimet vonulok be a fürdőszobába egy gyors telefont elintézni. Nem lenne értelme a hálóba mennem, hisz' valószínűleg Taeyong is majd odatart, ha már készülődni szeretne, miután azt a szart elszívta. Így, viszont kénytelen vagyok a mosdóban felhívni édesanyámat. Remélem, hogy felveszi, mielőtt még valami hülyeséget csinálnék. Leülök le a fürdőszoba kövére, hátamat a kádnak döntve. Kicseng. A harmadik búgás után pedig megtörténik a csoda, amire vártam. Anya beleszól a telefonba.

Last chance (TaeTen NCT ff.) [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now