Már reggel, felkelve jött Hange, hogy kezdenék a kondícióm felmérését, így nem maradt más választásom, mint átöltözni, a nekem kényelmetlen egyenruhába. Kiérve felakasztottak a 3DMG-re és elkezdtek felemelni azzal a géppel, mellyel anno Erent is. És, ha már Erenről van szó... Ő is kint volt, hisz utánam ő jött. Felemelve nem tudtam megtartani az egyensúlyom, ezzel pedig a képemre estem, miközben lógtam továbbra is a gépen. Utána újrakezdtem... és újra, és újra, és újra, szinte végtelennek tűnő notorikus sorozatban. Közben Hange elment tesztelni Erennel, én pedig egyedül maradtam a gondolataimmal. Mindig felhúztam magamat, de nem tudtam megállni. Semmi fogalmam sem volt arról, hogy ilyen nehéz ez. Az animében is azt hittem, hogy csak Eren bénázik ennyit. De ez nagyon kimerítő. Meg fogok halni az első felderítésen. Szóval végül feladtam és foltosan kikecmeregtem a gépből, délután, mondva, hogy holnap is lesz nap, még van idő tanulni. Épp a fűben sétáltam, élvezve a friss levegőt, mikor megjelent mellettem Eren, aki együtt érző pillantásokat vetett felém.
- Problémád van a 3DMG-rel? – kérdezte, mire csak egyetértően bólintottam, majd sóhajtottam egyet. Ekkor Eren átkarolta a vállam – Majd menni fog az. Senki sem várhatja el tőled, hogy mindent tudj.
- Köszönöm a kedves szavaidat, de ezzel nem leszek előrébb.
- De nem adhatod fel. Az sem visz előrébb. – Még elkezdett mondani valamit, de abbahagyta, én pedig nem hallottam semmit, de látszólag nagyon zavarta, hogy nem mondhatja el.
- Mi van?
- Az igazat akarod?
- Mindenki azt akarja, de, ha nem jó beérem a rövidebb verzióval.
- Úgy érzem, mintha évek óta ismernélek, pedig csak 1 napja hogy találkoztunk – mire kuncogni kezdtem. – Mi a baj?
- Semmi. De jegyezd meg. Többet tudok annál, ami látszik – mondtam, majd tarkóra tett kézzel otthagytam Eren és bementem Hangehez.
- Hello [Keresztnév]! Mi járatban errefelé?
- Gondoltam benézek hozzád, ha már a délután többi részét a törpével kell töltenem.
- Akkor te sem vagy oda a Hadnagyért.
- Mondjuk azt... Hogy jó meg minden, de egyszerűen kibírhatatlan. Te hogy bírod ki őt?!
- Úgy, ahogy ő bír ki engem – nevetett Hange. – De visszatérve. Idő kell, hogy megismerd.
- Azt hittem ismerem. Megint nagyot koppantam.
- Hááááát, ez van.
- De azért mindenki szereti őt - mosolyogtam érezve, hogy az összes Levi rajongó közül engem ért a megtiszteltetés, hogy találkozzak a törpével.
Bárcsak ne tettem volna. Jelenleg késő délután van és teát főzök a Hadnagynak, úgy, hogy ebben semmi tapasztalatom sincs. Itt nem csak felforralod a vizet, majd ráöntöd a teafilterre. Ez valami borzalmas!
- EREN! - ordítottam a nevét mikor megláttam. - SEGÍTS NEKEM. MENTS MEG A POKOLBÓL!!
- Rendben-rendben. Először is... Milyen nő az, aki nem tud teát főzni? Másodszor. Ez nem nehéz.
- Jó, de Rivallie-é lesz.
- Ohhhh, akkor minden érthetőbb. Valahogy csak megoldjuk - mondta, majd nekiláttunk a világ leghosszabb teakészítésének. Alig egy óra múlva kiraktam az asztalra a teát.
- Kész a tea Hadnagy! - mondtam idegesen.
- Mi tartott eddig? - húzta össze olyan szexy-n a szemöldökeit, hogy, ha nem én lettem volna itt, akkor biztos fangörcsöt kaptam volna.
STAI LEGGENDO
Mi fán terem a titán? Vol. 1 (Eren x Reader)
Fanfiction[Teljesnév] egy átlagos otakuként éli életét míg nem belehuppan az AOT világába és meg kell tanulnia túlélni a halál torkában. Erre még rásózák, hogy ő egy boszorkány és a mindig mérges Erennel kell együtt lennie. Ám hiába ismeri [Keresztnév] a tört...
