3. fejezet

3.8K 234 20
                                    

Dzsinn szeretőnek?


Nehéz úgy a szavakra koncentrálni, hogy közben a férfi mellkasa érintésért könyörög. Trix egészen eddig a pillanatig nem tartotta magát felszínesnek, de most rá kell döbbennie, hogy valószínűleg csak sosem találkozott igazán lenyűgöző külsejű férfival.

A lány megnyalja kiszáradt száját, és kényszeríti magát, hogy a pasi mellizmai helyett a szemét nézze, bár ez sem könnyíti meg a dolgát. Hogy lehet valakinek ennyire veszélyesen sötét szeme? Hogy lehet ez a mélybarna árnyalat ennyi édesen bűnös ígérettel teli? Trix szerint ez egészen biztosan nem egészséges. Ha ez a pasi sokáig nézne rá így, talán elveszítené minden józanságát és erkölcsét. Az sem kizárt, hogy a bugyija magától lecsusszanna róla.

Menekülni kellene, minél messzebb. De akkor miért akar mégis maradni?

– Jól sejtem, hogy nincs pasid, ugye? – kérdi összevont szemöldökkel a férfi, és a tekintetébe tartózkodás kapaszkodik.

Trix egy pillanatig hezitál, de tetszik neki, hogy a férfi már pusztán attól a gondolattól visszavonulót fúj, hogy ő foglalt lehet, ezért végül megrázza a fejét.

– Nincs – préseli ki magából. Csodálkozva veszi észre, hogy a hangja tele van buja árnyalatokkal.

– Ugyan már, angyal, akkor egy ital igazán belefér, nem? Nincs miért tartanod tőlem. Még jelmezem sincs, nyitott könyv vagyok előtted – mosolyodik el kihívóan a férfi. Trixet bosszantja, hogy ennyire jól ráérzett a tétovázására, ráadásul biztos benne, hogy ez a férfi minden, csak nem nyitott könyv.

– Hogy hívnak? – kérdi végül, bár leginkább azért, hogy húzza az időt.

A férfi bemutatkozik, de pont ekkor a tánctér felől ujjongás és tapsvihar támad, így Trix nem érti a nevét. A férfi láthatja rajta, hogy egy árva hangot sem hallott, mert közelebb lép hozzá, és a füléhez hajol. Már ez a közelség is elég, hogy Trix karjára libabőr kússzon. Amikor a férfi szája finoman a fülkagylóját érinti, forróság zubog végig a testén.

– Zsolti.

Az érdes, mélysötét hangok megcsiklandozzák Trix nyakszirtjét. Ez a hang csábításra teremtetett, érzéki és simogató, és Trix akaratlanul képzeli el, hogy milyen lenne, ha a férfi szeretkezés közben csupa gyönyörű és mocskos semmiséget súgna a fülébe. Egek, talán már pusztán ennyitől eget rengető orgazmusa lenne.

Zsolti visszalép, és pimasz mosollyal az ajkán fürkészi. Trix biztosan érzi, hogy Zsolti pontosan tudja, milyen hatással van rá, és ettől megint elfogja a gyávaság.

Igen, egy jó éjszakát kívánt, de most, hogy itt a lehetőség, elbizonytalanodik. Nem várta, hogy a kívánsága a szó legszorosabb értelmében teljesülni fog. Egy dzsinn lehetne a szeretője – vajon ez véletlen?

Nem – állítja le magát rögtön. Megfogadta, hogy ma este nem kombinál, és azt is, hogy hagyja magát sodródni. Ezt kellene tennie, miért tétovázik?

Zsoltiról ordít, hogy fantasztikus szerető lehet – igen ám, csak éppen az is, hogy számára semmi új nincs egy egyéjszakás kalandban. Trix nem biztos benne, hogy szeretne beállni a sorba, ahogy abban sem, hogy egyáltalán készen állna rá. Zsoltinak ő csak egy lány lenne a sok közül, semmi intimitás, csak rutin, de Trixnek ennél még akkor is többre van szüksége, ha csupán egyetlen éjszakáról van szó. Ez a pasi talán túl nagy falat lenne neki.

– Ugyan, angyal, csak egy ital, esküszöm, ha utána lépni akarsz, elengedlek, de legalább ennyi esélyt adj nekem! – Zsolti tekintete őszinte, úgy néz rá, mint aki tényleg nagyon akarja már önmagában az esélyt is, és ettől Trix belül megborzong.

Nincs meseDonde viven las historias. Descúbrelo ahora