8. fejezet

350 25 0
                                    

- Velünk fog lakni Mikleo?!-kiáltottam nagy megdöbbenésemre.

- Jap.-mosolyodott el Mikleo.

Syaoran magához szorított engem, majd csúnyán ránézett Mikleora, aki viszonozta a támadását:

- Miért pont velem történik ilyen?-gondoltam.

Elvettem a táskámat Mikleotól, majd felsétáltam a szobámba, ami mára készen lett szerencsére, bár mondjuk Syaorannal azok az éjszakák nem voltak olyan rosszak. Hátradöltem az ágyamban, a plafonra néztem és gondolkoztam. Két fiúval egy házban, ráadásúl én is az vagyok. Szerintem itt bajok lesznek. Mikleo beszólt, hogy végzett a fürdéssel és mehetek. Bólintottam, majd meg indultam a fürdő fele. Levettem a ruháimat, bementem és a kádba ültem. Jó habos volt a víz, pont ahogy én szeretem. Párszor mosolyogtam, dúdolgattam, és közben mostam magam. Egy jó 20 perc elteltével mostmár úgy voltam, hogy ki kéne szállni. Magamhoz vettem a törölközőm és megtöröltem magam. Egyszercsak ajtó nyitást hallottam, majd egy alakot láttam. Syaoran volt az, már éppen rám várt. Sokáig húztam az időt. Egyszál törölközőben álltam előtte. Végig nézett rajtam, majd közeledett felém. Tudtam, hogy mit akar, de nem hittem volna, hogy most szeretné. Hátráltam, majd a falnak nyomódtam. Syaoran a kezét a falnak támasztotta, mikor hozzám ért, és a nyakamat szaglászta. Elfordítottam a vörös fejemet, nehogy meglássa. Elakartam taszítani, de jó érzés volt amit csinált. Lassan Syaoran a száját az arcom, majd a szám felé vitte. Mikor az ajka az enyémeken voltak, melegség fogott el. Ilyen csókot még sosem kaptam senkitől. Elfogatdtam és becsuktam a szemeimet. Hirtelen abba hagyta a csókolózást, amitől én meglepődtem. Nem értettem. Syaoran csak pár szót mondot:

- Nyújtsd ki a nyelved.

- Mi?-kérdeztem rózsa vörös fejjel.

- Csináld.-mondta komoly fejjel.

Felfogtam a dolgokat. Néhány másodpercig szemeztünk. Engedtem neki, kinyújtottam. Syaoran a saját nyelvét az ényémhez érintette, majd a számba visszanyomta, és nyelveztünk. Ennek nem így kéne lennie, de nem tudtam mást csinálni. Jó érzés volt. A törölközőm egyre inkább lejjebb csúszott. Egystercsak Mikleo beordított, hogy mi tart már ennyi ideig. Ekkor ellöktem magamtól Syaorant és a pizsamámmal együtt a szobámba rohantam felöltözni. Megtettem, a föggönyömet behúztam és az ágyamba bújtam. Elgondolkoztam azon, hogy vajon most Syaoran mérges rám? Tuti. Egy 20 perc elteltével, résnyire kinyílt az ajtóm. Felültem, és Mikleot láttam ott álni. Vajon mit szeretne ilyenkor? Bejött és becsukta maga mögött az ajtót, majd az ágyamhoz sétált. Leült velem szembe, és farkasszemet nézett velem. Elröhögte magát, így vesztett. Csak néztem rá, mint borjú az új kapura. Egyszer csak megkérdezett valamit tőlem Mikleo:

- Te milyen állat vagy?

- Én? Hát... -nyújtottam meg a beszédem.

- Én egy farkas és egy kos keveréke vagyok.-dicsérte magát.

- Majd holnap reggel elmondom.-sóhajtottam.

Mikleo bólintott, majd egy puszit nyomott a homlokomra. Ezután megfogta a vállamat és az ágynak terített...

Miért pont én?Donde viven las historias. Descúbrelo ahora