Akkor még nem tudtam, miért nálad kerestem menedéket.
De a nyolcadik nap reggelén, rájöttem. Csokoládébarna nem volt önző. Reggelit készített nekem. Halk hangon keltett fel és búcsúzásnál megcsókolt.
Igen, ha az nem történik meg, lehet, hogy soha többé nem látjuk egymást. Neked mégis volt annyi bátorságod, hogy megragadd a könyökömet és magad felé fordíts. Kifelé mentem már, igaz? Alig hiszem el, hogy volt benned ennyi erő.
Arra az időszakra Éjfekete tényleg teljesen eltűnt. Nem kísértett már. Nem láttam rajtad a nyomát. Ekkor tettem fel magamban a kérdést.
Miért is hagytam el őt?
YOU ARE READING
Áfonya
RomanceLágy Csokoládébarna és sötét Éjfekete Édes Málna és savanyú Lime Mindenkiben ott van két én. Az egyik kedves és megértő, a másik sérült és szomorú. Nem lehet csak az egyikkel élni, ahogy sötétség sincs a fény nélkül. Minél közelebb kerülsz egy ember...
