Mikor összetörtél

88 23 2
                                    


Nem ilyen szerelemre számítottam.
Ekkor kezdett bennem megváltozni valami. Nem értettem miért. Először azt hittem, hogy visszatért belém a régi érzés. Tökéletesség. De ami akkor zajlott még a jóhoz sem volt közel, nem, hogy a tökéleteshez.
Nap mint nap láttalak téged összetörve, heves érzelmek között fetrengve, őrjöngve a csillapíthatatlan fájdalom és veszteség miatt. Nem volt szép látvány. Nem tudtam hogyan közeledjek feléd. De neked szükséged volt rám.
Ezért maradtam.
Maradtam és takarítottam utánad. Elmostam a piszkos edényeket, kicseréltem az ágyneműdet és felöltöztettelek reggel, ha nem voltál rá képes. Este kikapcsoltam a tévét és hétvégéken egész nap melletted ültem az ágyadban. Öleltelek, ha arra volt szükséged és hagytam, hogy kiabálj velem, ha az segített.
Ilyen intenzív együttlét hatására, érezni kezdtem azt, amit te.
Veled együtt én is szenvedtem.

ÁfonyaOnde histórias criam vida. Descubra agora