Nem kértem mástól segítséget. Nem rohantam a barátnőmhöz, vagy a szüleimhez.
Napokig nálad laktam.
Akkor megpillanthattad Limeot. Igen, én is akaratos voltam. Keserű és életunt. Habár, neked közel sem kellett két évet kibírnod mellettem. Csak egy hetet. Te viszont kedves voltál azalatt az idő alatt.
Mindent megadtál nekem. Úgy éreztem visszakaptam Csokoládébarnát.
Aznap éjjel sírtam. A karjaidban feküdtem, a barnás zöld pulcsidat markoltam és sírtam. Nem tudtam megállítani. Kint vihar volt. A mennydörgés néha-néha elnyomta hangos zokogásomat. De te egy pillanatra se engedtél el. Nem gyengült a szorításod, nem mondtál nekem nemet.
Azt hiszem akkor egy kis időre visszatért az a szikra.
De akkor még csak hála jelében.
És egy barát jelenlétében.
ESTÁS LEYENDO
Áfonya
RomanceLágy Csokoládébarna és sötét Éjfekete Édes Málna és savanyú Lime Mindenkiben ott van két én. Az egyik kedves és megértő, a másik sérült és szomorú. Nem lehet csak az egyikkel élni, ahogy sötétség sincs a fény nélkül. Minél közelebb kerülsz egy ember...
