Skizofrén [Vkook ff.] *Befejezett*

I live!

Kötődnék hozzá? Nem lehet, hogy csak függök tőle? 6 hónappal ezelőtt azt se tudtam, hogy mit jelent valakinek fontosnak lenni vagy, hogy esetleg nekem legyen valaki fontos! Tény és való, hogy Jungkook nélkül már rég nem lennék ott ahol és nem tudnám magam szimpla festészettel eltartani.

- Egyáltalán hány éves vagy?— keltem ki magamból.- Honnan tudjam, hogy egyszer nem hagysz itt a faszba?! Egyszer úgy is eltünsz!— túrtam idegesen a hajamba.

- Húsz éves vagyok és biztos lehetsz abban, hogy soha nem hagylak itt és soha nem tűnök el!— válaszolt azonnal.- Tae én miattad, érted élek! Még mindig nem érted?

- De ez őrültség! Te csak egy olyan személy vagy aki igazából nem is létezik, csak én vagyok az őrült!— folyt le egy könny az arcomról.

- Élek Taehyung!— kiabált.- Kurvára élek!— mondta kétségbe esetten.

- Nem. Nem élsz!— sírtam keservesen, majd leborultam a földre.

Mikor lettem én ilyen gyenge? Mikor lettem ennyire elavult? Miért? Nem él. Térj észhez Taehyung! Csak az agyad szüleménye! Te vagy a hibás mindenért! Miattad halt meg mindenki! Miattad van Jungkook itt! Mindennek csak te vagy az oka!

- Taehyung...— kezdett bele.

- Holnap kiváltom a gyógyszereket.— mondtam rideg hangon.