Depizés, depizés ezerrel.
A vége olyan csettintősre sikeredett, már ha értitek, mire gondolok... inkább nem mondom ki, a végén még elspoilerezem itt valakinek.
Aki most nagyon boldog, netán álmos vagy nyugodt hangulatban van, kérem ne olvassa. Nem szándékozom elrontani senki délutánját.
Háttértörténet: Katica és Macska kapcsolata váratlan fordulatot vesz, amikor Halálfej nem játszadozik tovább az akumákkal.
Katica sosem volt radikális. Vagy meggondolatlan. Vagy gonosz. Vagy egyáltalán, sosem volt egyetlenegy negatív tulajdonsága sem.
Szóval tulajdonképpen Halálfej szöges ellentéte volt.
Meg Macskáé is.
Ez jelentheti azt, hogy Macska és Halálfej egy és ugyanaz a személy? Vagy hogy összefüggnek valahogy?
- Marinette, lázad van! – Alya úgy csapta oda a vizes rongyot a barátnője homlokának, hogy mindenfelé szétfröccsent. – Ne most dolgozz! – próbálta elvenni a jegyzetfüzetet és a tollat a lánytól, de az úgy kapaszkodott belé, mintha az életét jelentenék.
- Ne, engedd el! – sikongatta és rugdosott a lábával. Alya megadóan felemelte a kezét, de a hangja fenyegető volt.
- Mari, lázas vagy, nem tudsz tisztán gondolkozni. Tele vagy tömve gyógyszerrel, összefolynak előtted a dolgok – magyarázta. Marinette csak odaszorította a mellkasához a jegyzetfüzetet és hagyta, hogy a könnyek végig szántsák az arcát. – Amint kitisztul a fejed, beszélünk, rendben? – a vöröske megpróbált legalább egy biccentést kivárni, de Marinette csak sírva bámult maga elé. – Akkor majd elmondhatod, miért találtunk meg teljesen átázva, sebesen az utcán. Vérző, üres fülekkel. Hova tűnt a fülbevalód? – érintette meg a lány fülét, mire az elhúzódott. Alya csak sóhajtott és felállt.
- Azt hiszem, ezt is később fogom megtudni – mormolta inkább csak magának, majd elbúcsúzott Marinette-től és elindult a földszintre. Tom és Sabine aggódva kérdezgették, hogy haza mer-e menni egyedül, de Alya biztosította őket, hogy nem lesz semmi baj.
Marinette maga elé bámulva, kifejezéstelen arccal kimászott az ágyból és az ablakhoz lépett. Már rég elmúlt éjfél, odakint pedig tombolt a vihar, órák óta zuhogott az eső.
Tom és Sabine azonban nem a vihartól féltették Alya-t.
Nem, ők sokkal inkább az akumától rettegtek. És Halálfejtől, aki a mai napon győzött, Fekete Macskával karöltve.
Marinette egész este zokogott. Hiányolta Tikkit, a mindig pozitív kis kwamit, és rettenetesen félt, hogy valami bántódása eshet. Fekete Macska bizonyára hamarosan átadja a fülbevalót Halálfejnek, és a katicabogár nem tehet majd mást, engedelmeskednie kell a férfinak.
A lány könnyáztatta arccal nézett ki az ablakon. A sötét felhők már gyülekeztek, égi gyűrűt alkotva az Eiffel-torony körül – ott fogja ugyanis Fekete Macska átadni Halálfejnek a Végtelen Hatalmat.
Hamarosan már nemcsak az egész város, de az egész világ engedelmeskedni fog kettejüknek, és Marinette nem tehetett semmit.
Egy kis hang azonban azt súgta neki, hogy igen.
- Nem – suttogta maga elé a lány. – Képtelenség. Katicaként sem bírnék el kettejükkel, ha Marinette-ként odamegyek, az kész öngyilkosság.
