Utóhatás 3.: Szellemi Energia | Sötétség Bosszúja sequel

Dan

Danék a vonatút többi részén beszélgettek minden féle dologról. Voltak kicsit kényesebb, és komolyabb dolgok is témában, de jól elvoltak. Aztán a vonat egyszer hirtelen lefékezett, és egy hang azt mondta:

- Le train sur Vannes s'arrête pour des raisons techniques. Notre patience! - mondta a hang.

- Tolmácsot! - kiáltott fel Dan.

- Annyit jelent, hogy a vonat technikai okok miatt nem halad tovább - fordította Drew. - De ezért nem kéne ordibálnod!

- Úgy sem értik, miről beszélek - vonta meg a vállát Dan.

- Az angol az világnyelv, te idióta - csapta nyakon Eva a fiút.

- Azt nem lehet tudni, hogy hol vagyunk? - kérdezte Dan.

- Hát Brestben szálltunk fel, és kb négy órát utaztunk eddig - mondta Eva.

- Hat órát?! - kérdezett vissza Dan.

- Úgyhogy úgy Vannes körül lehetünk - találgatott Drew.

- És az nekünk jó? - kérdezte Dan.

- Nem - válaszolta Eva. - Vannes nincs sokkal közelebb Magyarországhoz.

- S'il vous plaît laissez tout le monde descendre du train - mondta a hang. Drew szenvedős sóhajtást hallatott, és ezt Dan nem tudta mire vélni.

- Le kell szállni - jelentette ki Drew.

- Nemár! - ellenkezett Eva.

Drew, Dan és Eva felálltak, s leszálltak a vonatról. Akkor vették észre, hogy az egyik vagon füstöl, s Dan azt gondolta, épp az miatt kellett leszállni. Dan Drew-val és Evával a nyomában a füstölő vagonhoz sétált, ahonnan kiáltásokat hallottak. Dannek az első gondolata az volt, hogy tűz támadt, és pár ember nem tudott kijutni. És ezt a tippet erősítette a vagonba bejutni próbáló tűzoltók. Dan kötelességének érezte, hogy segítsen az embereken.

A fiú a vagon ajtajához sétált.

- Sors d'ici, gamin, ce n'est pas ton affaire! - mondta az egyik tűzoltó, valószínűleg Dannek, de az nem foglalkozott a tűzoltóval, csak az ajtó felé sétált.

- Mit akarsz csinálni? - rántotta meg Dan vállát Drew és Eva.

- Kiszabadítom őket - válaszolta Dan.

- De te nem vagy Leo! Sem Percy! - próbálta visszatartani a fiút Drew. - Te benn fogsz égni!

- Kösz a bizalmat - fordult a vagon felé Dan.

- Nem mehet be - mondta erős akcentussal a tűzoltó. - Mi dolgunk. Ezért van itt.

Dan csak legyintett egyet, továbbment, s benyitott a vagonba. Még hallotta a lányok és a tűzoltók kiabálásait, de már csak a fölé magasodó lángokra figyelt.

Előre lépett, és egy láng máris arcon csapta. Érezte, ahogy a láng megégeti a bőrét. Hátra is lépett, majd újra előre indult.

Dan egy kis nézelődés után meglátott három tizennégy évnél nem idősebb gyereket és egy felnőtt nőt, aki tuti nem volt fiatalabb harmincnál.

Dan odament hozzájuk, és azt mondta:

- Nem lesz semmi baj! - Mintha valamit értettek is volna belőle. - Jöjjenek!

Mikor Dan megfordult, egy fiatalabb lány állt előtte. Mikor jobban megnézte, Dan megismerte. Elisabeth volt az. Szeme kékesen égett, haja pedig lobogott a tűzben.

- Mi a...? - kezdte Dan. - Te hogy kerülsz ide, Elisabeth?

- Nem Elisabeth vagyok - mondta egy férfi hangja a lány szájával.

- Istenek! - hőkölt hátra Dan. - Mi a Tartarosz történt veled?

Elisabeth nem válaszolt, csak egy kardott vett elő, és Danre támadt. A fiú védekezésképpen megidézett magának egy sztűgiai vas kardot.

- Térj magadhoz! - ordította Dan a két kard között Elisabeth arcába.

- Ő már többé nem lesz veletek, Daniel - mondta a férfu hang, majd taszított egyet Danen, amitől ő két kisgyerek közé esett, akik pedig ettől majdnem a lángok közé léptek. Ekkor egy robbanás hallatszott a vagon másik végén.

- Ki vagy te? - nézett Dan Elisabethre.

- Én vagyok az utolsó dolog, amit szánalmas életedben látni fogsz - válaszolta a hang, majd lesújtott Danre, aki ismét a kardját hívta védekezésképpen.

Dannek valahogy ismerősnek hatott a férfi hangja. De nem tudta hova tenni. Aztán beugrott.

- Atlasz?! - nézett mélyen a két kék szembe. A titán a lány testében vigyorogni kezdett. - De... hogyan?

- Nem volt egyszerű megszokni ezt a testet - mondta Atlasz. - De végül sikerült.

- MIT TETTÉL VELE?! - üvöltött Dan Atlasz arcába.

- Tudod, hogy mi történik a lélekkel, ha nem a testet, hanem a tudatot pusztítod el? - kérdezte Atlasz.

- Te... elkárhoztattad?

- Ami azt illeti, nem én voltam, de végülis... - vonta meg a vállát Atlasz.

Dan annyira ideges lett, hogy eltaszította magától Atlaszt, majd a kardját utánahajítva küldte a titánra a sötét energiát. Atlasz elvesztette egyensúlyát, majd azt mondta:

- Találkozunk még, Daniel - mondta Atlasz, majd eltűnt Dan szeme elől. A fiú letérdelt, s a lángok között elsírta magát. Majd eszébe jutott, hogy vannak mögötte emberek, akiket ki kéne vinnie, s segített nekik.