Utóhatás 3.: Szellemi Energia | Sötétség Bosszúja sequel

Dan

- Mindenki nyugodjon meg! - szólt a hangszóróból a pilóta angolul. - Üljenek le! Kényszerleszállást kell végrehajtanunk!

- Zeusz szerelmére, MI TÖRTÉNT?! - kérdezte Dan Drew-tól, miközben a lángoló szárnyat figyelte.

- Honnan tudjam?! - csattant fel a lány. - Egyszer csak kigyulladt!

- A szárnyak nem szoktak maguktól kigyulladni... Vagy mégis?

- Itt fogunk meghalni - remegte Drew. Dan nyugtatólag átölelte a lányt. Ekkor Dannek támadt egy ötlete, s felállt.

- Hova mész? - kérdezte Drew nyöszörögve, de a fiú nem válaszolt neki, csak haladt a pilóta fülke felé.

Dan benyitott a fülkébe, s ekkor egy kéz fogta meg a vállát hátulról.

- Kérem, üljön vissza a helyére, uram! - mondta egy női hang. - Az urak a kezükben tartják az irányítást.

De Dant nem érdekelte a nő, hanem belépett a pilóta fülkébe, s becsukta maga mögött az ajtót.

- Mit keres maga itt?! - vonta kérdőre a másodpilóta. - Nyugodjon meg, uram, épségben le fogunk szállni.

- Sajnos ez lehetetlen, ha nem azt teszik, amit mondok - mondta Dan.

- Na ne röhögtessen! - csattant fel a másodpilóta.

- Akkor most világosabban elmagyarázom: ez nem hiba. Megtámadták a gépet!

- Ne hülyéskedjen, uram! Inkább vonuljon vissza a helyére! - mondta mostmár a pilóta is.

- Kérem, hallgassanak végig! - mondta Dan. Miután érthetően elmondta, hogy ki és hogyan támadta meg a gépet, a pilóták csak ennyit mondtak:

- És mi a terve?

ΠΠΠ

Egy perc múlva Dan visszament Drew-hoz, és azt mondta neki:

- Minden rendben lesz!

- Ezt hogy érted? - Dan nem válaszolt, helyette ismét elment, s a gép ajtajához lépett. - Te megőrültél?!

Dan megnyomott egy gombot az ajtó felett, s ettől kinyílt az ajtó. Az utasok mind sikítani, ordibálni kezdtek, Dan pedig szép nyugodtan megfogta az ajtó küszöbét, s lábát kilógatta a repülőből.

Remélem igazam volt az erőmmel kapcsolatban... - gondolta Dan. - És remélem fent tudják tartani egy ideig a gépet.

Ez után Dan lendült egyet, s lábát a repülő aljához illesztette, majd a lábából sötét anyag áramlott ki, ami fejjel lefelé megtartotta a fiút.

Igazam volt! - gondolta, majd óvatosan elkezdett az égő szárny felé sétálni.

Amikor Dan az égő szárnyhoz ért, ott a turbinán egy alakot látott ülni, aki épp a tűzben lógatta a lábát. Nem Elisabezh alakja volt, hanem egy felnőtt férfié. A férfinek a szája körül fekete körszakáll húzódott, aminek a színe tökéletesen illett rövid hajához. Amint Dan meglátta az alakot, rögtön tudta, hogy nem halandóval van dolga (bár erről már alapból az is árulkodott, hogy egy levegőben tartózkodó repülő szárnyán tűzbe lógatja a lábát).

- Ki maga? - kérdezte Dan már harcra készen.

- Az, aki meg akar ölni - válaszolta az alak.

- Atlasz?

- Talált, süllyedt.

- Miért akar megölni minket? - kérdezte Dan.

- Mert ezt a parancsot kaptam Voidtól - válaszolta a titán.

- Nem értem. Void a saját birodalmát akarja visszahozni, amiben nincs helye sem titánnak, sem istennek, sem embernek. Akkor miért szolgálod őt?

- Mert megígérte, hogy mi kevesek, akik őt szolgáljuk, megmaradunk és uralkudunk a Sötét Világon. Fény és emberek nélkül.

- Mi? Ezek szerint nem maga az egyetlen, aki őt szolgálja? Más istenek és titánok is mellé álltak?

- Te tényleg semmit sem tudsz, Daniel? Nox isten fiaként szerintem mindent tudnod kéne a Sötét Seregről. Nos, mivel úgyis meghaltok, elmondhatom - mondta Atlasz. - Void egy hatalmas hadsereggel rendelkezik, már most, amit még mindig gyarapít halott félvérekkel és istenekkel. Készül a végső harcra, amiben két ellenséges seregnek kell megküzdenie egymás ellen. És ennek a két seregnek öt-öt generálisa lesz. Az egyik oldalon ott van Percy Jackson és a négy isten, akikér éppen az ókori Punt földjén harcol. Kitaláltad, hogy kik vannak a másik oldalon?

- Void és négy isten? - kérdezte Dan.

- Majdnem. Az igazság az, hogy két isten és két titán. Őket már összegyűjtötte ugyan, de még várni akar, hogy Jackson is összeszedje a csapatot.

- Kik azok az istenek?

- Hela, a skandináv halál istennő; Anubisz, az egyiptomi sakálisten; a két titán pedig: Hüperion, a görög keleti titán; illetve Szaturnusz.

- Az idő titánja... - suttogta Dan.

- Pontosan. De most, hogy mindent megtudtál, készenállsz a halálra?

Atlasz kivonta a kardját, majd Dan felé sújtott vele, ami elől Dan ügyesen kitért, majd a támadást egy sötét hullámmal viszonozta, aminek hatására Atlasz hátratántotodott.

- Erősebb vagy, mint múltkor - mondta Atlasz.

- Maga meg halottabb! - kiáltott rá Dan, majd egy fekete kardot idézve a kezébe, ráugrott Atlaszra, aki könnyedén leterítette Dant.

- Még mindig nincs meg benned az az erő, amivel legyőzhetnél, Daniel. Éppen ezért adok neked egy esélyt, hogy túléld ezt a repülőutat.

Atlasz a szárny végébe ugrott, s összesorította egyik öklét, amitől a gép egész bal szárnya levállt a gépről, Atlasz pedig azzal együtt eltűnt.

Most mit csináljak? - kérdezte magától Dan, majd eszébe ötlött valami.

- Ezt meg fogom bánni... - mondta, majd bal kezét kinyújtva egy fekete szárnyat idézett a repülőre, amitől a repülő, ugyan már egy kicsit alacsonyan, de tovább tudott  siklani az égen. De sajnos a becsapódás elkerülhetetlen volt.