save me - jikook(szünetel)

4.rész

Jungkook egész éjjel próbált elérni, de telefonom kikapcsoltam.
El akarom felejteni a tegnap estét, és őt is.

Miután 3 órakor álomba sirtam magam, álmaimban is őt láttam.
Ahogy megcsókol, derekára emel, rám néz, perverz mosolyra húzza ajkait..
Amikor nyakamba harap, szemem gyorsan nyílik ki, és az érintett területhez nyúlok.
- Csak álom volt.. .! - temetem arcom tenyerembe.
- Mit álmodtál? - jön mellőlem a hang.
-Jungkook? - kerekedik ki szemem.
- Szerbusz szépségem! - mosolyodik el.
Hogy kerül ide?
- Te meg.. mégis mit.. - dadogok, de félbe szakít.
-Az ajtóban hagytad a kulcsot. - dönti oldalra fejét, mint egy édes kutya.
- És miért jöttél be? - kérdezem zavarodottan.
- Látni akartam jól vagy e. Amint észre veszem megsérültél, mi történt? - pillant le alkaromon lévő kötésre.
Basszus!
- Hát.. . én.. - dadogok majd elő állok egy hihető mesével.
- Elestem miközben ittam a kávém, és a pohár elvágott. - mondom hatarozottan hátha elhiszi.
- Ennyire? Jimin ne meséld be nekem hogy annyira elvágott hogy az egész kötésed véres! - húzza fel szemöldökét.
Mi közé van egyáltalán ehez?  Egy senki az életemben mint ahogy a többi ember is.
- Nem kell el hinnéd, de ez az igazság. - ülök fel.
- Rendben! - mondja ki melyre nagyot sóhajok.
Elhitte!
- És már csókot se adsz annak aki ilyen türelmesen megvárta hogy felébredj? - ül fel ő is.
- Nem értem miért kellene, hisz nem én mondtam hogy várj! -  felelem szemeibe nem nézve.
- Talán nem esett jol? - karolja át vállam.
- De, jól esett, viszont én nem kértelek rá! - veszem le kezét.
- Miért vagy ilyen? - fordítja arcom maga felé.
Szemeibe nézek, melyek még mindig gyönyörűen néznek rám.
- Csak szeretném elfelejteni a tegnap estét! - sóhajok  nagyot.
- Talán nem élvezted? - húzza össze szemöldökét.
- Túlságosan is! - csúszik ki számon.
Francba Jimin!
- Mi lenne ha be fejeznénk amit elkezdtünk? - hajol közelebb.
Szemem akaratom ellenére is szájára téved.
Lágyan harapok sajátomba, melyet egyből észre vesz.
- Ne csináld ezt! - simit hajamba.
- Miért? - nézek zavarodottan.
- Mert meg foglak csókolni! - mosolyodik el.
Elmosolyodom majd meg ismétlem tettem. Mindennel jobban vagyok ajkaira.
Mint villámcsapás tapad ajkaimra, majd hátra dönt az ágyon és derekamra ül.
Újabb csókokkal boritotja be nyakam, melytől újra kellemes borzongás öntöti el testem.
Kezem nyakábol kivéve feszítette az ágynak, mely kicsit fájt, de jól esik. 
Erős szorítása mint egy vágás kezemen.
Újra nyakamba harap, újra csokol, és én mint egy kiszolgáltatott rongy baba fekszem előtte. Nem tudok ellenállni ennek az érzésnek. Elönti testem a melegség, mint egy bomba mely bármelyik percben robbanhat.
-Élvezed ugye? - súgja rá nyakamra szavait.
Bolintok egyet, melyre mosolyt kapok válaszul.
Kezemről le emeli sajátját, majd pólóm alá nyúl. Puha, selymes, szinte forró kezei égetik bőröm.
Lassan leveszi pólóm, melyben segítségére leszek.
Mielőtt újra elfogná kezem gyorsan cselekedve én is eltávolítom felsőjét.
Elém tárul egy kockás, vékonyka hasa, izmos karjai, még érintetlen nyaka.
Újra számba harapok amikor kezem végig vezetem felsőtestén.
Kezem leveszi testéről és újra az ágynak szorítja, most már erősebben.
Vadan falja ajkaim, én pedig követem.
Visszatér nyakamra, majd felső testem kezdi el kényeztetni.
Egy hirtelen ajtó csapódás kelti fel figyelmünk.
Zavarodottan nézek Jungkook szemeibe, aki egy válrántassal jelzi fogalma sincs ki az.

- Jimin? - hallom meg a rég nem hallott hangot.
- Öltözz! Itt az anyám! - lökdösöm le magamról a fiút, majd pólómért sietek, melyet a szoba másik felében találok.
- Szia. - mondom komoran.
- Jónapot! - üdvözli Kook is.
- Sziasztok! - ölel meg a nő.
- Jimin édesanyja vagyok!- nyújt kezét Jungkooknak, aki hirtelenjében azt sem tudja mit válaszoljon.
- Ő itt az osztálytársam Joen Jungkook, éppen tanultunk, de valaki megzavart. - forgatom meg szemeim.
Igen éppen tanultunk, csak éppen nem azt amire ő gondol.
Kook mosolyra húzza ajkait,majd elköszön és egy "majd be fejezzük máskor" Mondat után távozik.

- Miért jöttél? - vonom kérdőre.
- Látni akartam a fiacskám!- ölel újra magához.
- Eszedbe juthatott volna ez 8 éves koromban is. - húzom szemöldököm szinte az egekig.
- Már megint itt tartunk Jimin? Azt hittem túl teszed magad rajta. - ül kanapémra.
- Mégis hogy tenném túl rajta magam? Hiszen ott hagytál! - mondom már hangosabban.
- Tudom! De hidd el nekem is fajt! Úgy éreztem nem vagyok képes két gyereket felnevelni! - mondja halkan, hogy alig értsem.
- Felelőtlen voltál! És most miattad vagyok ott ahol, ahogyan apa is! - könnyezek be.
Miatta van ez az egész, és azt hiszi csak én fújom fel a dolgokat, pedig ez nem így van.
- Apad haláláról csak is te tehetsz Jimin, mert neked mazochistának kell lenned. - üvölt rám.
Szavai mély sebeket fel szakítva szívemben égetik testem.
- Szóval az én hibám igaz?- folynak arcomon le a könycseppek.
- Ne haragudj, én nem.. . - próbál nyugtatni, de nem hagyom.
- Azt hiszed én akartam ezt? Minden percben arra vágyni, hogy bántsam magam? Hogy apa öngyilkos legyen? Én akartam mind ezt? - rogyok össze s könnyeim között motyogom szavaim.
- Ne haragudj! Jimin tudom hogy nem ezt akartad! Nem a te hibád! Csak rosszkor lettél beteg! - karol át, majd ő is zokogni kezd.

Elhagyott engem és a húgom. Ott hagyott! Az alkoholban menekült előlünk! A gyerekei elől! Ezért vagyok az aki.. . A pszichológus miután megállapította ez nem csak fellángolás, ez súlyos betegség, apám összeroppant.  Sosem láttam akkora fájdalmat arcán, talán azt hitte e miatt elveszít majd, ezért inkább a kötelet valasztotta mint a segítséget.
Ott maradtam én 10 éves kisfiúként, és a húgom 8 éves kislányként.
3 hetet voltunk gyerekothonban, majd jött az a nő, aki addig elhanyagolt, ivott, elhagyott,  aztán csak úgy megjelent hogy ő az anyánk és szeretne vissza venni.
Mint akin hurrikán ment át, annyit változott.
Elegáns ruha, festett haj.. .
Aztán kiengedtek. Fizette a pszichológust, a lakást, a kaját, mindent, és ez mai napig így megy.
Hálás lehetnék neki, de ha ő nem hagy ott én sem és apám sem tartanánk ott ahol.

.. .. .. . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .
Itt az új rész.
Kicsit többet tudhatatok meg Jimin múltjáról, de ez még nem minden.
Vajon a húga hogy halt meg?
Meg kiderül.
Sietek vele.
Jó olvasást! ❤