7.

137 9 0
                                    

Jane szemszöge

Elment.... S ez mind az én hibám. Mit tettem! Az egyetlen lányom! Beszélnem kell Michaelel, ezt biztos ő művelte.

Mikor kitudtam a telefonszámát megcsörgettem.

-A hívott szám nem elérhető. Kérem...- HOGY ROHADNÁL MEG MICHAEL!

Miután sikeresen kidühöngtem magam, elmentem a városba. Vasárnap este. Alig egy- két lélek mászkál az utcákon. Bentem egy bárba, s kértem magamnak egy sört. Iszogatásomat megzavarni nem a legésszerűbb, de valaki mégis idemerészkedett.
-Szia cica! Nincs kedved egy menethez?- mondta egy igen ismerős alak.
-Miért is ne! De menjünk hozzád!-szemei megcsillantak és már is rángatott be az autójába. Mikor végre odaertünk hozzá, kinyitotta nekem a kocsiajtót, felkapott a kezébe, s bevitt a házba.
Elég puccos ház, tuti valami gazdag pasas.
-Na gyere szépségem, a hálószoba csak ránk vár.
-Csak iszok egy pohár vizet. Nyugottan menj előre!-kacsintottam rá.
-Oké cica. De már nagyon kívánlak-vágott rá a fenekemre.
-Na menj már!- játszottam a lökött libát és nevettem.
Miután végre feltántorgott, én meg megtaláltam a konyhát fogtam egy konyhakést és elindultam vele az emeletre.
-Hol vagy drágám! Tudod, szeretek bújócskázni, de most nem annyira érek rá. Szóval ne várass, gyere a mamához!- hallottam egy szobából lépteket. Amilyen halkan csak tudtam bementem. A csávó az ágyon feküdt, egyszál alsónadrágban.
-Helló szépségem.
-Ohh drágaságom! Nagyon fogod élvezni.- indultam meg lassan felé- de elötte...- elővettem a kést hátam mögül s beledöftem a combjába. Úgy ordított mint egy kislány- shh! Bírnod kell a fájdalmat ha a mamival szeretnél lenni. Amúgy is! Légy férfi, tűrd a fájdalmat. És mond el szépen a maminak, amit tudsz.
-Nem tudom miről beszélsz.
-Tudom, hogy ismersz, de ezt átugorhatnánk és a lényegre térhetnénk.-mosolyogtam rá.
-Baszódj meg.-megfogtam kezét amivel a kést szorította, és csavargatni kezdtem.
-Ide figyelj Lukey, mert csak egyszer mondom el... Hol van Michael?
-Ha Lucát keresed nem vele van. Épp én is érte jöttem.
-Akkor hol van?-gondolkodtam hangosan
-Én is ezt akarnám tudni.
-Kussolj már!-ordítottam rá. Elgondolkodtam egy kicsit és egy nagyon nehéz döntést kellett meghoznom.-Nem szívesen mondom ezt.... de ... össze kell dolgoznunk. Hozd ide a többieket is. Holnap megkeressük Őt.
-Rendben... de egyvalamit nem értek. Miért olyan fontos nektek az a lány?
-Nem kell neked mindent értened.-ezzel elhagytam a szobát és ammilyen gyorsan csak tudtam fogtam egy taxit és hazamentem.

Most az a legfontosabb, hogy kiderítsem Luca hol van és hazahozzam. Remélem még nem jött rá a dolgok lényegére...

-----------

Köszönöm mindenkinek a megtekintéseket! 200  úristen!! Meg nagyon köszönöm a vote-at! Imádlak titetek!

~D

Personality |H.S.ff.|Where stories live. Discover now