Bunkó a láthatáron!

part10

Nem hittem a fülemnek,hogy ezt komolyan gondolja vagy csak hülyíteni akar.Pár perc eltelt míg megemésztettem a hallotakat.Ha valaki ismerné Márkot szerintem nagyon meglepődne most a hallotakon,mint ahogyan én is.Még csak 4napja ismerem,de elég nehéz ki ismerni.Nem tudom mikor beszél őszíntén,mikor komolyan és mikor akar csak egyszerűen hülyíteni.De válaszólnom kellett rá nem akartam veszíteni ellene.

-Én:Ahan...valószinű(Forgatva a szememet elmentem mosogatni)

-Márk:Azt érzem teljesen mást mond a szád,mint amit a szíved vagy akár az eszed gondol.(Összeszedi a tányérokat)

-Én:Ezt én is mondhatnám.Téged nem lehet kiismerni.Teljesen mást gondolsz,mint cselekszel.És akár hiszed akár nem én a hálodba nem fogok beakadni.Próbálom kirágni magamat.(Gyorsan megnyitom a csapot és már kezdek is mosogatni)

Nem jött gyors válasz.Azt gondolná az ember,hogy azért mert elgondolkodott a hallottakan,de nem Márk teljesen mást vett le belőle.

-Márk:Szóval..Ha jobban megismersz és kiismersz,akkor akár még velem is lennél?Csak félsz tölem?Mármint ezek szerint tetszem neked.(Márk ennek megörült)

Azt hinné más,ha látná ezt az arcot,hogy akár igaz is lehet.De Márknál tényleg nem lehet tudni.

-Én:Te aztán jól levetted a lényeget(Íroniával megszólalok és leengedem a vízet)

Mosnám ki a kagylót mikor erzem szuszógását a hátam mögűl.

-Én:Akkor hát jó éjszakát.(Kerűlném ki mikor megfogja vizes kezemet,de kicsúszik kezei közül)

Győzelem....vagy mégsem?Nagy lábaival előre lép egyett és hosszú kezeivel derekamnál fogva megfog és azzal a lendülettel 180°-ban megfórdít.Nem akartam hinni a szememnek,ahogyan rám nézett azzal a gyönyörű zöld szemeivel.És azt hinném még igaz is lehet amit mondott az egészről......De nem Alexa még csak ne is gondolj erre,csak be akar etetni aztán mondani a haverjainak,hogy ezt a libát is sikerűl átejtenem.

-Márk:Miért nem hiszel nekem?Hm...Nézz rám.(Fel emeli az államat)

-Én:Mert sosem lehet tudni mikor mire gondolsz és mit mondasz igazán komolyan a szívedből.Nem csak a csajozós dumáidat mondogatnád folyamatosan.

-Márk:Ezek szerint nem bízól bennem.És azt hiszed nem gondolok komolyan semmit,mert komolytalan vagyok?

Lehórgasztottam fejemet es elkezdtem rágni a számat.

*Márk gondalata:Nem hiszem el.....Megőrít ez a csaj.Alig ismerem 4napja,de úgy érzem mintha ez a 4nap bőven elég lett volna ahhoz hogy igazán kiismerjem.Bunkó volt velem,beszólt nekem es gyorsan vissze oltott ami a szívén volt az a száján is.De mellette egy igazi kedves lélek.Nem tudom elhinni,hogy ellopta a szívem.Magam sem akarom magamnak beismerni főleg neki nem még azt hinnék puha pöcs vagyok.Nem érdekli a külsőm,hiába próbáltam flörtőlni vele sosem sikerűlt mindig ellen állt.Egy igazi tökös csaj,aki miatt elvesztettem az eszem.

-Én:Én ilyet nem mondtam konkrétan,de végre sikerül használni a fejed.(Mondom mókásan meg mindig a földet bámúlva)

*Márk gondolata:Ha nem hagyja abba most a szaja harapdalását most azonnal lecsapok rá,de azt nem akarom,mert ezzel a cselekedetemmel igazat adnék gondolatmenetének.És bebizonyítanám amit nem akarok., vele nem.Azt érzem vegre amit meg sosem.Érte érdemes küzdenem.De nem bírtam megálni,meg kellett kostólnom edes ajkait.Azzal a lendülettel míg meg gondolom magam dereka köré fontam ujjaim hohy közelebb húzzam magamhoz és megfogtam piros pozsgásos arcát és ajkaim ajkaira tettem.Magam sem gondoltam,hogy ilyen érzés lesz.Kellemes és nem durva igazábol teljesen más mint gondoltam.

-Én:Nem hittem el amit művelt.Fel sem fogtam mi történik most velem.Álmodom vagy tényleg Márk lekapott?De megis azt ereztem nem dúrva épp ellenkezőleg es még élveztem is.De nem akartam hogy azt higgye beadtam a derekam es akár már bármit csinálhat velem.Felkellett ébrednem.

-Én:Mmm...Márk!(Eltóltam magamtól és rá néztem.)Ezt most hogyan értelmezzem?

-Márk:(Egy szót nem szólt csak rám nézett)

-Én:Értelek.Valahogy sejtenem kellett volna,hogy neked ezek csak úgy jönnek és ugyan úgy tekintesz rám,mint a többi olcsó lotyóra(Szomorúan még utóljára rá néztem és sarkon fordúlva felmentem a szobámba lent hagyva Márkot)

-Márk:Ale.....(Elkeseredve,dühösen belebokszólt a falba)

Felszaladtam a szobámba es kerestem valami takarót neki mikor meghallottam,hogy lenn valami nagy durranás történt.Sietve lementem a talált takaróval és oda léptem hozzá.

-Én:Tessék itt a takaród.Márk jól vagy?Mi volt ez a nagy hang az előbb?

-Márk:Kössz.Es semmi,megyek aludni jó éjszakát(Elslisszolt)

-Én:Nem magyaraznád el az előbbi dolgot?(Körül írva a dolgokat reménykedve rá neztem)

-Márk:Nincs semmi magyarázni valaóm.Menj csak aludni es felejtsd el az egészet.