Részeg voltam... (Sope/Yoonseok)

8. FEJEZET: Nem vagy normális

-Azt teszel velem amit csak akarsz. Már a tied vagyok.-Felelem mire most ő csúsztat maga alá. 

Ne haragudjatok, hogy nem volt rész, de lebetegedtem és pár napja is csak a másik sztorimat folytattam mert abban már régebben nem volt rész. De, most itt vagyok és megérkezett a következő fejezet is! :) És miközben én írtam ezt a fejezetet annyit nevettem, hogy már a könnyeimet törölgettem. XD 

Hoseok szemszöge:

Hihetetlen, hogy milyen örömöket szerzett nekem Yoongi. Még soha senkinél sem éltem át ilyet. 

Már semmi kétség sincsen afelől, hogy csak is őt akarom. Az pedig, hogy milyen érzés volt nekem kielégíteni őt? Nos, az egész testem bizsergett közben, közben pedig nem is gondoltam magamra. Csak az az számított, hogy ő élvezze. 

-Minek vártunk ezzel ennyi ideig?-Kérdezi még mindig remegő lábakkal miközben a mellkasához bújok.

-Fogalmam sincs Yoongi...-Felelem felnézve rá. 

Elmosolyodik ahogy a szemeimbe néz, majd nyom egy csókot az ajkaimra. Fogalmam sincs, hogy miért, de egyáltalán nem vagyok zavarban amint a fedetlen testünk egymásba fonódik. Valahogy annyira normálisnak tűnik... 

Mintha mindig ezt csináltuk volna. 

-HOL VAGYTOK TI SZÉGYENTELENEK?!-Halljuk meg Jin kiáltását mire szinte egy emberként borulunk le az ágyról. 

-Basszameg, elvittük a kocsiját!-Kiált fel Yoongi ijedt arccal. 

Mind a ketten kiugrunk az ágyból, és olyan három másodperc alatt magunkra húzzuk a ruháinkat. Ami úgy néz ki, hogy mint a kettőnkön kifordítva marad a póló, de jelenleg most nem tudunk foglalkozni ezzel a ténnyel. 

-Bent vagytok?!-Halljuk meg Jin kiáltását miközben elkezdi verni Yoongi szobája ajtaját.-Yoongi ott vagy?!

-Menj a fürdőbe!-Suttogja nekem Yoongi bevetve gyorsan az ágyat. 

Több nem is kell, beszaladok a fürdőbe és magamara csukom az ajtót. Nem tudhatják meg csak így. Ehhez igazán kell majd egy jó felvezetés a fiúknak. Igazán nem elég az ha megtudják, hogy lefeküdtünk egymással. 

Hallom ahogy nyitódik az ajtó:

-Ti normálisak vagytok, hogy elviszitek a kocsimat?!-Üvölti Jin mint egy fába szorult féreg. Ő tényleg csak akkor szokott üvöltözni mikor nagyon NAGYON mérges. 

És hát most nagyon úgy tűnik, hogy az... 

-Hidd el, nagyon jó okunk volt rá.-Feleli Yoongi mire elmosolyodom. Ebben igaza volt, tényleg jó okunk volt rá. De még mennyire jó ok! 

-És mi volt az?-Most már kicsit nyugodtabb a hangja Jinnek. Vajon a többiek hol vannak? Ők ott maradtak volna? 

-Hát nem akartam neked elmondani, de most nincs itt Hoseok szóval el tudom mondani...-Micsoda? Mi a fenét akar ez neki mondani?-Sajnos összefosta magát a mosdó felé tartva...-Ez most komoly?! 

Jól hallottam, hogy azt mondta: Összefosta magát? Ez az ember nem normális! Leéget a saját barátaim előtt!

-Tényleg?-Jin halkan elneveti magát, én pedig mindjárt elsüllyedek a szégyenemben itt bent a fürdőben. 

Ezt még visszakapja, annyi szent. 

-Hát ja... az egész nadrágja csupa fos volt... Szóval ezért hoztam el gyorsan a kocsidat!-Kiált a végén fel elégedett hanggal. 

Ekkora egy szemétládát! Hát vannak ebben érzések? 

-Hú haver, akkor bocs. Nem tudtam, hogy ekkora gáz volt.-Feleli Jin és már most hallom a hangjában, hogy próbálja visszatartani a nevetését.-És most hol van?