Mi történik akkor, amikor egy rejtélyes lány leesik a föld alá a szörnyek közé? És mi van, ha kiderül, hogy nem csak az az egy univerzum létezik, amit ismer? Kíváncsi vagy a válaszokra? Akkor jó olvasást. ^^
F:Gondolkodni! -kiáltott vissza. *gondolatban: Mi ez? Valami fura van Pj-ben, amit nem tudok hova tenni. Mi lehet ez a fura érzés?
B: Hát ez meg mi volt? -lépett Blue Geno mellé, miközben a többiek még mindig beszélgettek.
G: Nem tudom. Akkor csinálta ezt utoljára, mikor Deccy elment.
Pj: Ki az a Deccy? -kérdezte Pj, miután meghúzkálta Geno sálát. Ő leguggolt hozzá, és a vállára tette a kezét.
G: Tudod Pj, amikor kicsik voltunk, Fresh-nek volt egy barátja. Nagyon sokat voltak együtt, viszont egy nap kiderült, hogy Deccy nagyon beteg volt. Fresh sok időt töltött mellette a kórházban, és mikor elment, nagyon sokat volt egyedül és kerülte a társaságot. Valahogy végül sikerült visszarángatnom a valóságba. (és most ide beillesztenék egy videót, amit egyszerűen nem tudok megnézni sírás nélkül, szóval zsepit előkészíteni, ha olyan bármin elsírom magam típus vagy, mint én)
G: És mivel nincsenek érzelmei, ezért nem tudott sírni, mikor Deccy elment. Emiatt zárkózott inkább be. -mesélte halvány mosollyal Geno, amire Pj együttérzően bólintott. -De hé, mi lenne, ha utána mennél? Próbáld meg megvígasztalni.
Pj: Oké. -mondta mosolyogva, majd Fresh után futott. Geno halvány mosollyal nézett utána.
B: *Helyeselve bólint* Na de szerintem én megyek tacot csinálni. -mondta majd elindult a konyha felé.
Eközben...
Még mindig a karomnál fogva húz. Kicsit már kezd fájni a csuklóm.
-Sans! Állj már meg! Hova sietsz? -emeltem fel egy kicsit jobban a hangomat, amire megtorpant. Elengette a kezem és elkezdtem dörzsölni a helyét, hogy egy kicsit eloszlassam a fájdalmat.
-Ne haragudj. Csak, tudod az arc, amit vágtál... Emlékeztetett valamire, amit sürgősen el akartam felejteni... És most újra eszembe jutott... -félre nézett. Láttam rajta, hogy komoly dologról van szó. Sóhajtottam, majd megöleltem.
-Semmi baj. Nem csak neked vannak olyan dolgaid, amiket el akarsz felejteni... Úgyhogy tökéletesen megértelek... -visszaölelt. Kb. egy fél percig tuti ott álltunk szótlanul. Fél perc után eltoltam magamtól. -Minden oké?
-Aha. Mehetünk. -elindult, majd ahogy mellé értem, megfogtam a kezét, amire lágyan elmosolyodott.
Megérkeztünk a laborhoz. Bementünk az ajtón, majd körbe néztem. Átlagos volt. Mindenhol papírok, üvegcsék, kémcsövek, egy számítógép, egy kávégép, és instant kaja.
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
