/Sick boy meme, by: Angel Xit. Song: The Chainsmokers - Sick Boy (Oneduo Remix)/ (srry nincs ötletem a fejezet címéhez)
Én szemszögem
Visszaértünk a házba. Nem telt el egy perc sem, miközben távol voltunk. A nappali közepén landoltunk, viszont egy kicsit megszédültem a teleportálástól, de szerencsére Sans elkapott.
-Uh, bocsi, nem szoktam még hozzá a teleportáláshoz. -mondtam miután zavartan kiugrottam a kezéből.
-Semmi baj, kölyök. -mondta mosolyogva, majd abban a pillanatban kinyílt Papy ajtaja és kómásan kijött az említett személy, közben valamit mormolva.
-Sans? Hogy-hogy ilyen korán fent vagy? -kérdezte Paps, miután kidörgölte az álmosságot a szeméből.
-Hát most így sikerült. Heh. -magyarázta Sans majd elsütött egy szóviccet. (srry nem tudok olyan sok szóviccet, úgyhogy így fogom írni)
-Hát ezt nem hiszem el... Már ilyen korán kezded?! Ahjj...inkább megyek reggelit csinálni. -mondta az arcát nyújtva Paps, és bement a konyhába. Kuncogva követtem, közben Sans röhögve felment (teleportált) a szobájába.
-Mit akarsz reggelire csinálni, Paps? -kérdeztem, miközben ő a hűtőben kutatott.
-Természetesen spagettit! -mondta boldogan.
-Amm....nem hiszem, hogy a spagetti jó lenne reggelire.... -mondtam, amire kiskutya szemekkel rámnézett és éreztem ha nem egészítem ki valamivel ezt a mondatot, valami rossz fog történni. -Tudod mit? Mi lenne ha elmennénk a boltba és együtt csinálnánk reggelit?
-Hmm...jó legyen. Csak megyek felöltözök. -mondta, majd felment és 5 perc múlva már indulhattunk is. Meg is találtuk a boltot, majd vásároltunk egy pár cuccot, nem csak reggelire de ebédre is. Úgy döntöttem, hogy reggelire tükörtojás lesz virslivel, ebédre pedig rántott sajt, rizzsel. Miután megvolt minden, hazamentünk és elkezdtük csinálni a reggelit és az ebédet is amit ebéd időig majd berakunk a hűtőbe. Feltűrtem a pulcsi ujjam, amire Paps bámulni kezdte az alkarom. Sóhajtottam, majd elmagyaráztam neki mindent, hogy miért vannak vágások a karomon, amit ő figyelmesen végighallgatott. Különös... Scie és Sans biztatása után bátrabban tudok már róla beszélni. Miután mindent elmondtam neki egy ideig nem tudott megszólalni... Lehet, hogy most összetörtem a lelki világát... Sóhajtott, majd egy erőltetett mosolyt felvéve az arcára tovább folytattuk a kaját. Kb. háromnegyed óra alatt meg is lettünk mindennel, közben Sans is lejött. (először megcsináltunk az ebédet amit beraktunk a hűtőbe, majd a reggelit)
-Na mi készül itt? -kérdezte Sans, miközben nekidőlt az ajtófélfának.
-Tükörtojás, virslivel! -válaszoltam mosolyogva, majd ő is meglátta a karomat, amire megragadta a karomat és kirángatott a nappaliba.
-Elmondtad neki? -kérdezte halál komolyan.
-Igen. Elmondtam neki. Miért? -kérdeztem enyhe szarkazmussal.
-Tudod te azt nagyon jól!
-Figyelj...Ő már nem gyerek. Tudnia kell az ilyen dolgokról, mert így nem fog tudni felkészülni a valóvilágra! Érted? Csak segíteni akarok, mert ilyen jóindulattal és ártatlansággal nagyon rossz lesz neki a felszínen! Nem olyan tökéletes és tiszta a felszíni élet, mint amilyennek ti, szörnyek gondoljátok. És most ha megbocsájtasz éhes vagyok. -mondtam, majd visszamentem a konyhába és Papsel találtam magam szembe. Szomorúan ránéztem, majd megöleltem. Csak annyit mondtam neki, hogy "Sajnálom". A vállaimra tette a kezét és leguggolt hozzám. (tudniillik, hogy Paps sokkal magasabb Evelynnél)
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Create and Destruction (ÁTÍRÁS ALATT)
FantastikMi történik akkor, amikor egy rejtélyes lány leesik a föld alá a szörnyek közé? És mi van, ha kiderül, hogy nem csak az az egy univerzum létezik, amit ismer? Kíváncsi vagy a válaszokra? Akkor jó olvasást. ^^