Az örök nyár és az örök tél birodalma. Egy herceg és egy hercegnő.
Shaera hercegnő, már megtalálta a maga helyét a világában. Odáig van a havas erdőkért, a jégvirágokért, és minden lényért, mely itt él. Ám mindez megváltozik. Menekülni kényszerül és...
Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.
Kyel:
Teljes erőmből futottam a kastélyig. Senkire nem néztem és senki nem álhatott az utamba. Az őrök beengedtek, a folyosókon meg csend uralkodott.
Útközben sok minden járt a fejemben. A legfontosabb pedig az volt, hogy Moldan, honnan tudhatott ennyi mindent rólam. A megoldás kézenfekvő volt. A királyok és a herceg itt voltak. A tárgyalóterem ajtajában egy pillanatra megálltam. Eljött az idő.
Az őrök most sem álták utamat, de nem vártam meg, hogy bejelentsenek, vagy beengedjenek. Az ajtó hangos csattanással tárult ki ahogy beléptem. Minden szem meglepetten szegeződött rám és az őrök is meglepetten követtek. Gyorsan indultam meg apám felé, aki nem értette a helyzetet. Nem hagytam időt senkinek arra, hogy egyetlen szót szólhasson. Előkaptam a tőrt és a magasba emeltem, mielőtt bármelyik őr megmozdulhatott volna. Majd teljes erőmmel az asztalra csaptam vele úgy, hogy a penge a fába állt.
Apám még egy pillanatig döbbenten nézte a tőr markolatát. Majd az asztalra csapott és felállt szeme dühödten villogott felém.
-Kyel, mi ez az egész!?
-Megértem a haragját apám. De, hogy mindent megértsen, végig kell hallgatnia.
Erre ő újra leült, de továbbra is komor tekintettel figyelt engem. Így hát elmondtam mindent egészen addig, hogy átvettem a tőrt. Majd kis szünet után folytattam.
-Moldan azt akarta, hogy megöljem felségedet. Úgy gondolta felhasználhat erre. Azt mondta szövetségesekre van szüksége.
-Na és kik a szövetségesei?
-Azt mondta, a markolat elárulja.
Az ezüstszínű markolatban három különböző színű kő volt.
-A fehér, úgy gondolom Shaera apjának tanácsosa, akit le akart váltani, név szerint Daros. A vörös az én volnék, mert úgy gondolta kapható leszek a hatalomra. A fekete pedig... -itt megálltam és a hercegre sandítottam, akit eddig csak a szemem sarkából figyeltem és aki most ugrásra készen állt. - ..Algeron, aki mindent megtett volna, hogy bosszút álljon Shaeran.
-Ez aljas rágalom. -jelentette ki Algeron apja nyugodtan.
-Valóban? Akkor talán maga lenne az? Vagy ismer mást is akit a fekete jellemezne?
Ekkor Algeron előre vetődött és gyorsan kihúzta a tőrt az asztalból, majd apám felé sújtott vele. Ám a bátyám időben rántotta elő a kardját, ahogy én is. Csak míg Keran a tőrt célozta, én egyenesen Algeron torkának szegeztem a pengét. Majd Algeron gúnyosan felnevetett.
-Jól tudtam, hogy szerelmes vagy belé, mostmár sosem lehet a tiéd, mindegy, hogy a király él-e. Ám a célom egy részét elértem. Te itt vagy, Shaera pedig minden bizonnyal Moldan karmai között. Mondják, édes a bosszú...
