Friend Zone

PROLÓGUS

A dolgok nem mindig úgy alakulnak, ahogyan az ember eltervezi őket. Legyen az egy betegség, valakinek az elvesztése, vagy akár olyan jelentéktelen dolgok, mint egy elrontott dolgozat, mindenkivel előfordul, hogy valami egyszerűen félresikerül.

Ez velem sem volt másképp.

Byun Baekhyun mindig is az életem része volt, én pedig egy szép napon rájöttem, hogy menthetetlenül szerelmes vagyok belé.

Tudtam róla mindent. Tudtam, hogy fél a vihartól, hogy énekel a zuhany alatt, és hogy kiskorában egyszer akkorát esett rollerezés közben, hogy a mai napig látszik a nyoma. Tudtam, hogy ő a legmakacsabb ember a földön.

Baekhyun egyáltalán nem volt tökéletes, de én szerettem őt az összes hibájával együtt. A baj csak az volt, hogy ő sosem viszonozta az érzéseimet.

De én nem panaszkodtam. Csak a lelkem mélyén szerettem, és megelégedtem azzal, hogy minden nap láthatom, és a közelemben tudhatom őt.

Persze néha nagyon tudott fájni. Rengetegszer be akartam neki vallani, hogy mit érzek iránta, de valami mindig visszatartott. Nem akartam elveszíteni őt. Nem akartam tönkretenni azt, amink volt.

Hogy ki volt számomra Baekhyun? Az az ember, akivel minden további nélkül képes lettem volna leélni az életem.

Hivatalosan pedig a legjobb barátom.

Sziasztok kedves olvasók! 🤗

Nem is tudom, hogy mivel kezdjem, mert iszonyat sok idő telt el azóta, hogy utoljára írtam volna ide bármit is, szóval most kicsit fel vagyok pörögve, mert nagyon jó újra itt lenni jsjdjd (köszönjük, senkit nem érdekelt).

Normális esetben külön részt szentelnék az írói ömlengésnek, mert nagyon szeretek indokolatlanul ömlengeni, azonban most senkinek nem szeretném rabolni az idejét, szóval inkább megpróbálok rövid lenni (ez már most egy fail).

Nem tudom, hogy mennyien látják ezt most azok közül, akik még "anno" egy éve olvasták a Luxot, de ha itt vagytok, akkor put your hands up (írjátok meg kommentben, hogy léteztek), mert nagyon kíváncsi vagyok, hogy itt vagytok-e még. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy csak az "ősi" olvasóimra vagyok kíváncsi, természetesen nagyon örülök minden kósza léleknek, aki idetéved, és már előre hálás vagyok mindenkinek, aki olvassa ezt a történetet. 😊💕

Szóval igen, Avery vagyok (köszönöm szépen a tippeket a borító alatt, kiválóak a megérzéseitek 😂😉), és örömmel jelentem be, hogy életben vagyok.

*Tapsvihar helye*

Először is talán szeretnék bocsánatot kérni, amiért ennyire eltűntem. Erre sajnos nincs normális magyarázatom azon kívül, hogy rengeteg dolog történt velem ebben az egy évben, és az írás nem igazán tudott lekötni. Az utóbbi időben viszont nagyon elkezdett hiányozni ez az egész, és itt jön a képbe a Friend zone.

*Most mondanék néhány dolgot erről a történetről, mert hogy végülis ez csak a lényege lett volna az egész szentbeszédnek*

Ezt a ficit igaziból nagyon régen kezdtem el, és mikor újra kedvet kaptam az íráshoz, valamiért úgy döntöttem, hogy ezt folytatom a Lux helyett, mert ugyebár logikus újba kezdeni, miközben a másik két történetem félig sincs megírva fml.

Viszont a jó hír az, hogy mivel így is elég nagy bűntudatom volt a rejtélyes eltűnésem miatt, publikálás előtt az összes részt megírtam előre, hogy biztosan ne hagyjak rátok egy újabb befejezetlen történetet.

*Tapsvihar 2 helye*

Egyszóval sokat dolgoztam ezzel a sztorival, de megérte, mert szerettem írni, és nagyon közel áll a szívemhez (majdnem annyira, mint a Lux). Remélem, hogy sikerült felkelteni az érdeklődéseteket, és hogy tetszeni fog. 😁😏
Ez egy rövidebb történet lesz, egészen pontosan 10 része van, ezeket valószínűleg 3 naponta fogom publikálni, szóval igen, nem tudom mit akartam ezzel mondani, de már nagyon várom.

Ha esetleg bárkiben felmerül ezután a rendkívül unalmas írói üzenet után a nagy kérdés, hogy "Na de most akkor mégis mi lesz a Lux-szal?", annak elmondom, hogy nagyon szeretném folytatni, és remélhetőleg a közeljövőben ezt meg is teszem, csak előbb valahogy túl kéne élnem a vizsgáimat. 🤔

Végezetül pedig mindenkit szeretnék megkérni, hogy (ha még valami szörnyű véletlen folytán nem tette meg) menjen, és olvassa el Tane barátom Tündérkeresztanya, mi? című könyvét, mert ndjdksjdhdsjsj. Köszönöm. 😊

Ennyi lett volna a mai mondanivalóm, köszönöm szépen mindenkinek, aki elolvasta (respect), és mostmár komolyan befogom, de előbb még szeretnék mindenkinek jó olvasást kívánni! 🤗😘💕

~Avery

Ui.: Holnap jön az első rész. 😉