- Milyen buli, Jongin? - hallotta meg Chanyeol Junmyeon hangját, ahogy belépett a lakásba.
- Hát az, amit ma találtam ki! Chanyeolnak egy bulira van szüksége, de soha nem jön el velem sehová az egyetemen és a sarki kisbolton kívül. Szóval, ha ő nem hajlandó elhagyni ennek a lakásnak a falait, akkor ide kell hoznunk a bulit! - lelkesedett Jongin.
Chanyeol megforgatta a szemét, miközben lehámozta magáról a kabátot. Egészen eddig nem talált semmi meglepőt abban, hogy Jongin rápörgött a témára, mert Jongin ugyebár nagyon szeretett pörögni, most viszont kezdte túlzásnak érezni, hogy napok óta másról sem esik szó, csak Do Kyungsooról, és a nem létező szerelmi kapcsolatukról.
- Jongin, nem szervezhetsz úgy bulit, hogy nem szólsz róla előre, van akinek tanulnia is kell.
- Tanulnia mindannyiunknak kéne, az már nem az én hibám, hogy te tényleg meg is teszed! - vágott vissza Jongin felháborodva, mire Sehun hangosan vihogni kezdett. - Már meghívtam mindenkit, aki számít, Chanyeol pedig remélhetőleg elég tökös volt, és ő is elhívta Do Kyungsoot, merthogy miatta csináltam ezt az egészet.
- Nekem senki nem szólt róla... Ez most azt jelenti, hogy én nem számítok? - tűnődött Sehun, akinek szokás szerint sikerült megragadnia a lényeget a beszélgetésből.
Chanyeol lerúgta a cipőjét, és belépett a szobába, mire minden szem rá szegeződött.
- Na végre itt vagy, sikerült elhívnod? - támadta le Jongin köszönés nélkül.
- Igen, elhívtam, és remélem, hogy boldog vagy - mondta Chanyeol, aztán kivonult a konyhába, és ledobta az asztalra a hazahozott pizzát.
- Ez az! - kiáltott fel Jongin a levegőbe bokszolva. - Na és smároltatok is? - kérdezte izgatottan, mire Chanyeol "ezt nem gondolod komolyan" arccal nézett rá.
- Ó, hát persze. Aztán behúztam a közeli bokorba egy körre, mert már nem bírtam magammal - mondta gúnyosan, aztán levágta magát Sehun mellé, aki éppen a tévét kapcsolgatta.
Jongin arca először felragyogott, aztán rögtön el is komorodott, ahogy rájött, hogy Chanyeol csak szórakozott vele.
- Nem baj, bőven ráérsz a bulin megdönteni - biztosította barátját, aki már éppen készült, hogy századszorra is elmagyarázza neki, hogy nem fog döngetni Do Kyungsooval, mikor Baekhyun kilépett a fürdőszobából.
A haja még egy kicsit nedves volt a hajmosás után, Chanyeol orrát pedig azonnal megcsapta a fiú samponjának jellegzetes illata, amit mindig is nagyon szeretett.
- Csak nem a döngetésről van szó megint? - nézett körbe vigyorogva.
- Mi másról? - kérdezett vissza Sehun unottan, azonban az arcáról le lehetett olvasni, hogy nagyon is jól szórakozik.
- Mondtam Chanyeolnak, hogy buli lesz - jelentette be Jongin.
- Úristen, ugye elhívtad őt, Chan? - kérdezte izgatottan Baekhyun.
- Aha, persze - nyögte ki Chanyeol, aki éppen minden erejével azon volt, hogy kizárja az érzéseket, amelyeket Baekhyun nedves, szemébe logó haja keltett benne.
- Hát ez remek! Ez nagyon jó hír - vigyorodott el Baekhyun, Chanyeol pedig egy röpke pillanatra azt kívánta, bárcsak ne lelkesedne ennyire. - Na és tudod már, hogy mit fogsz csinálni?
- Mármint? - vonta össze a szemöldökét Chanyeol értetlenül.
- Úgy értem, hogyan tervezed meghódítani? Tudod, ő romantikus alkat - mondta a fiú, miközben mindentudó mosollyal az arcán leereszkedett az egyik fotel karfájára.
YOU ARE READING
Friend Zone
FanfictionA barátzónában rekedni a legkevésbé sem jó buli. Chanyeol és Baekhyun gyerekkoruk óta elválaszthatatlanok, azonban Chanyeol mindig is többet érzett egyszerű barátságnál. Mivel nem akarta tönkretenni a kapcsolatukat, sosem fedte fel valódi érzéseit B...