I need you

Kezdet

Izgatottan még is tartva keztem meg első évem a főiskolán. Hisz ki ne tartana kicsit is az új környezettől és persze a sosem látott idegen arcoktól.

Ma költöztem be a kollégiumba. Nem mondom,hogy zökenö mentes volt,de már itt vagyok és pakolom ki holmiaim. A szoba nem túl nagy de nem is szűkös. A szoba három sarkában van egy-egy ágy el helyezve, negyedik sarokban van egy viszonylag nagyobb gardrob. Én az ajto melletti ágyat foglaltam el,amihez tartozik egy kisebb asztal és szék... A szobában harom ágy van, viszont csak egy szobatársam lesz. Még nem találkoztam vele,de szerintem nem lesz gond. Elég gyorsan tudok alkalmazkodni, bár az ismerkedéssel vannak gondjaim....

Fél órám is elmehetett mire kipakoltam bőröndöm és kicsit otthonosabban berendezkedtem a válsztott ágyrészemnél...Ép laptopomon néztem egy jónak igérkező sorozatott....
Mikor is nyílik az ajtó és egy nálam valamivel magasabb és vékony testalkatú lány lép be a szobába.
-Szia-Köszönök neki. Mire ő is vissza köszön. Majd nyújtja kezét...
-Hayun..
-Yoo Na..- A be mutatkozást követően hagyom had rendezkedjen be ő is nyúgottan. Na,meg nem mind ha el tudtam volna vele beszélgetni... Míg ő pakolt én folytattam a félbe maradt részt,de persze csak a füllhallgato egyik fele volt füllembe dugva...Hisz ha még is beszélgetni szeretne meghalljam,hogy hozzám beszél... Nem akartam bunkónak tűnni...
Kis idő múlva Hayun el kezdett kérdezgetni és egész jól el is beszelgettűnk. Meg tudtam,h sajnos nem egy iskolába járunk.

Az este hamar el jött és szokásomhoz híven hiába kellet korán kell nem, nem tudtam el aludni időben. Alapból se vagyok korán alvó tipús,de most meg egy idegen helyen is vagyok...

Reggel mivel későn aludtam el,így nem megy könnyen a kellés. Hayun mar rég el indult mire én el kezdtem öltözködni. Neki valamivel messzebb van az iskolája így előbb kell indulnia. Nekem szerencsém van kb. olyan 10 perc sétára van a kolitól. Szépen fel öltöztem ünneplőbe és indultam is.

Bent szerencsémre hamar megtaláltam az osztályom. Az ünnepségnek viszonylag hamar vége lett és mivel ma semmien órám nem lesz,így vissza mentem a koliba.

Vissza fele kicsit el tévedtem,de aztán hamar megtaláltam a helyes utat a koli fele. Szobába érve konstatáltam,hogy Hayun meg nem ért vissza. Neki se lesz ma órája, így még reggel indulása előtt megbeszéltük,hogy ha végeztünk együtt el megyünk körűl nézni a környéken.

Míg vártam át öltöztem kényelmesebb ruhába és folytattam az elkezdett sorozatot. Már kezdtem éhes lenni mikor is vissza ért Hayun. Gyorsan ő is át öltözőt, magunkhoz véve néhány fontosabb cucunk el is indultunk.

Sétálás közben arról beszélgettünk melyikünknek milyen volt ez a pár óra bent az iskolában, hogy latjuk így elsőre az osztály társainkat és persze magunkról is egy kicsit...
Kicsit ledöbbent,hogy szeretem a kpop-ot,de nem szólta le a zenei ízlésem mint ahogy mások szokták.

Felfedező sétánk közben egyre jobban ereztem,hogy éhes vagyok. Be is ültünk egy étterembe. Miközben vártuk a rendelésünk én el mentem a mosdóba. Mikor vissza értem Hayun sokat sejtetően rám mosolygott. Nem értettem mért,így rá kérdeztem.
-Hayun miért nézel így rám?
-Semmi...-mondta,de csak folytatta tovább a mosolygást...kicsit frusztrált már így nem hagytam annyiban...
-Most komolyan mond már el mért vágsz ilyen arcot! Még a végen azt hiszem megőrültél...-erre ő csak jó ízűen felnevetett és vett egy nagyobb levegőt..majd így szólt...
-Mögötted van egy koreai srác és már jó ideje téged figyel...-én,hogy meg győződjek arról amit mond, diszkréten el néztem abba az irányba amit mondott...és tényleg minket figyelt.. nem is zavarta,hogy kicsit feltűnőbben figyel mint kellene,hogy ne vegyük észre...
-Tényleg felénk néz,de honnan veszed ilyen biztosra,hogy engem figyel és nem téged?
-Onnan,hogy miotta beléptünk az éterembe téged figyel....
-Meg mindig nem elég bizonyíték,hogy pont engem...hisz néz már rám...hozzád képest én,hogy nézek már ki...
-Na,jó állj! Először is: tudom,hogy téged...mivel mikor elmentél mosdóba téged követett a tekintetével és mikor kijöttél akkor is...Másodszor:nem értem mért ne nézhetne téged hisz csinos vagy...Harmatszor pedig: ne hasonlitgasd magad másokhoz...igen is szép vagy...nem is értem mi bajod magaddal...-míg ezeket mondta én csak ledöbbenve hallgattam szavait...nem akartam meg mindig elhinni,hogy egy olyan helyes srác engem nézzen és azt se,hogy Hayun úgy gondolja csinos vagyok...hisz sose láttam magam annak..
Mikor befejezte monológját meg hozták a rendelésünk és mindegyikőnk az ételnek szentelte a figyelmét. Az étel nagyon jó volt és akkora adag,hogy alig bírtuk megenni mind...tele ettük magunkat...Fizetve elindultunk vissza a koliba...közben be ugrotunk egy boltba is pár fontosabb dolgot venni. Mikor vissza értűnk már elégé be sötétedett. Szobába fel érve még mindig azt hallgattam Hayun-tól,hogy milyen helyes volt az éttermes srác és sajnálja,hogy nem jött oda hozzám beszélgetni...
-Nem értem nem tűnt félénknek,de akkor meg mert nem jött oda hozzánk? Ahhj...
-Nyugi már Hayun! Jobban rá vagy kattanva a témára mint én..-nevettem fel. Ő pedig megjátszott durcás arccal nézett rám..de nem bírta sokáig és ő is elnevette magát..
-Bocsi,de te mondtad,hogy nincs senkid...ő pedig nem is nézet ki rosszul és ha láttad volna milyen édesen figyelt téged...
-Nem tagadom tényleg jól néz ki..-mosolyodtam el..-de úgy sem látjuk már többet...
-Ép ezért kellet volna oda jönnie..ahjjj de igazad van mar úgy is mindegy...de azért remélem meg találkozunk vele..-mosolyodik el megint mint ahogy az éteremben is...erre én csak neki dobtam egy párnát és felnevettem..
Bele gondolva tényleg jó lenne látni még,hisz tényleg jól nézett ki..
Viszonylag hamar sikerült le nyugodnunk...el mentünk fürödni és le is feküdtünk utána,hisz már elég későre járt..

Reggel Hayun-nal együtt készültünk. Megin ő indult el előbb...én még meg ittam a reggeli kávém,majd utána indultam el én is..
Be érve többiek szóltak nekem,hogy felsőbb évesekhez fogunk be ülni órára...Én erre el husztam a szám,hisz így meg többen leszünk,még több idegen arc...de hát nincs mit tennem..

Meg kerestük a termet ahol az óránk lesz és a terem hátuljában foglaltunk helyet. Mikor le ültem jobban körül néztem, nem voltak sokan a felsőbb évesek,viszont velünk együtt már szinte megtelt a terem. A két személyes padok össze voltak tolva így négyen ültek egymás mellett. Mellettem egyik osztály társam foglalt helyet másik oldalamon viszont senki.

Nem sokkal később be jött a tanár,nekünk be mutatkozott majd elkezdte az órát. Nem sokkal később kopogtak és egy srác lépet be a terembe...

Sziasztok! Ez a legelső történet amit írok...szívesen fogadok építő jellegű kritikákat. 🙂 Remélem azért azok közül akik olvasták tetszeni fog néhányotoknak...