I need you

Hát ez őrűlet

-Sziasztok. Om..Taemin csak érdeklődnék mikor érnél rá elkezdeni a feladatott...-Ott állt és csak nézett le rám..Mert ha még nem mondtam volna akkor majd most, ő olyan másfél fejjel biztos,hogy magasabb nálam.
-Szia. Nekem bármikor, ha az ágyban végzed alattam...-húzzodott perverz mosolyra szép ajaki...de én meg csak le döbbenve álltam ott,hogy képes volt ilyet mondani...mikor is észhez tértem és válaszoltam neki...
-Úgy látom nagyra vagy magaddal...De nem értem mire...Lehet,hogy mások egyből a karjaidba omlanak,de én nem tartozom azok a lányok közé! Szóval ha nem tudsz rendes választ adni akkor inkább hadlyuk is!-mondandóm végén a  haverjai...
-Uuuu...a kis csaj nem hadja magát...úgy látom neki nem jössz be...mit foksz tenni Taemin?-nevettek a helyzeten...pedig ha tudnák,hogy már az első pillanattól kezdve tetszik nekem...De miket is gondolok jó is,hogy nem tudják...Ahogy ezt végig gondoltam rá néztem Taeminre aki csak ledermedve nézet le rám és hallgatott. Én ezt megunva fordultam el és már lépkedtem is az ajtó felé.

Alig,hogy ki érek egy kezet érzek meg a vállamon. Meg fordulok és kíváncsi arccal néztem fel rá,hogy még is mért jött utánam ha egyszer nem vesz komolyan...De ő csak mosolyogva néz rajtam végig,ahogy reggel is tette...
-Akarsz is valamit tőlem vagy csak húzni az időm?-mondtam kicsit idegesebben már. Mivel eléggé fel húzott a tény,hogy ennyire feltűnően nézi meg testem ami nekem nem igazán tetszik...mivel amúgy sem igazán vagyok elégedett magammal...
-Ha tudnád mennyi mindent akarok tőled?! De,inkább mást húznák le nem pedig az időd...-húzta megint perverz mosolyra száját...
-Most hülyéskedsz még vagy meg mondod végre mért jöttél utánam?-mondtam szemforgatva és kicsit gorombábban...
-Jó,jó...Csak azért jöttem utánad,hogy nekem a ma este jó a projekt elkészítésere,ha neked is...-meglepődtem,nem gondoltam volna,hogy azok után ami történt képes utánam jönni ezért..
-Persze,nekem is jó. Mit szólsz mondjuk ha 6 órakor találkozunk a könyvtárban?
-Oké,legyen...
-Akkor hát szia..
-Szia..

Az órákon megint ő járt a fejemben és,hogy kettesben leszek vele. Ahogy végeztem óráimmal siettem a könyvtárba ne,hogy azért menjen el mert megunja a várakozást.
Oda érve látom,hogy nincs még itt. Szépen le ülők egy asztalhoz ahonnan rá láttok a könyvtár bejáratára így én is látom ha bejön és ő is hamar észre tud venni. Míg vártam el kezdtem elő szedni a holmiaim amik kellenek majd és a laptopom segítségével kerestem rá pár hasonló dologra a feladattal kapcsolatban.

Már lassan egy órája vártam és kezdtem el veszíteni a türelmem. Oké,hogy nem érdekli az egész, de azért ne így álljon hozzá.
Meg fél óra várakozás után megjelent az ajtóban fejét forgatva miközben szemével engem keresett. Intettem neki,mire észre vett és felém tartott. Mikor ide ért egyből beszélni kezdett
-Bocsánat a késésért csak közbe jött egy fontos dolog amit el kellett intéznem..-mondta,közben le ült mellém és elő szedte ő is a cuccait...
Én csak sóhajtottam egyet és kicsit nygottabban el mondtam neki eddig miket találtam.

Kb fél órája kutathattunk a netten és a könyvekben mikor egyszer csak csőrög a telefonja. Sajnos csak felét hallhatom a beszélgetésnek...
-Hallo!...Most?...Jó,Jó megyek...Oké...-majd bontotta a vonallatt és elkezdte össze szedni a cuccait...
-Bocsi,de mennem kell.
-Most? De hisz még csak nem rég jöttél.-közöltem vele a tényt. De nem nagyon érdekelte a dolog. Pedig én meg azt hittem ebben a kis időben,hogy komolyan tudja venni,de úgy tűnik tévedtem.
-Igen,most.-ennyit mondott majd elment..
Elkáromkodtam magam,majd szépen én is össze szedtem cuccaim és el indultam a koliba.

Következő pár napban hiába kerestem a suliban nem találtam és senki sem tudott róla vagy a haverjairól semmit. Viszont akikkel nem akartam egy cseppet sem beszélgetni megtaláltak...Hyuna velem szemben állt és megfélemlítve beszélt hozzám.
-Na,ide figyelj te kis csitri! Ne merészelj a pasim közelébe menni vagy kicsinállak! Megértetted?-hogy tudatosítsa bennem tényleg komolyan gondolja magabiztosan felém lépet,miközben a két csatlósa rá fogtak kezeimre.
-Nem tudom ki a pasid,de az biztos,hogy én nem másztam rá egyik fiúra sem. Ez a te stylusod ahogy látom nem...-nem hagyta,hogy befejezzem a mondtott kaptam tőle egy elég erős pofont. Éget az arcom ahol megütött,de probáltam nem foglalkozni vele..
-Ne merj ilyeneket mondani és igen is tudod,hogy ki a pasim. Hisz mindig őt figyeled. Azt hiszed nem vettem észre? Most meg még örülsz is,hogy párba letettek osztva. Így van okod a közelében lenni és senkinek nem tűnik fel,hogy igazából el akarod csábítani.-ekkor tudatosul bennem, Taemin-ről beszél. Az igaz,hogy sokszor néztem mikor nem figyelt,de sose probáltam el csábítani.
-Tudod mit gondolok én. Az,hogy mivel így agodsz emiatt, nem bízol meg benne. Amúgy meg tudtommal azzal beszél/ismerkedik az ember akivel akar...-ahogy ezeket mondtam neki láttam az arcán,hogy egyre dühhősebb lesz. De nem zavart, ne máson vezesse le a fsszűltséget...A szavaim után megint kaptam egy-két pofont és csak az után hagytak ott.

Be mentem a mosdoba,hogy megnézzem mennyire pirosodott ki az arcom a pofonoktól. Szerencsére nem volt vészes, de azért egy kevés alapozott tettem fel.

A nap többi részében sem láttam Taemint és haverjait,de szerencsére a kis barátnőjét és a pincsikutyáit sem. Késő este végeztem,már a hétvége fele járt, aminek nagyon örültem. Viszont Hayun-nak már holnap nincsenek órai így ő már délután haza utazott.

Vissza érve szobámba lepakoltam a cucaim és el határoztam,hogy veszek valahol enni. Nagyon éhes vagyok már,alig ettem a nap folyamán. Főleg mivel Taemin-t kerestem. El raktam pénztárcám fel vettem egy hosszújút és el indultam. Nem messze a kolitól találtam is egy jónak tűnő helyet. Meg vettem a Gyros tálamat elvitelre majd vártam míg kész lesz. Nem tartott túl sokáig. Amint meg kaptam rendelésem vissza indultam a sötét utcákon.
Már gondolatban a szobámban ültem és ettem az ételt, mikor el mentem egy kisebb mellék utca mellett és meg hallottam egy nyöszörgő hangot. Óvatosan közelítettem a szűk kis utca felé. Ahogy közelebb értem láttam,hogy valaki fekszik a földön.
-Elnézést jól van? Hall engem?-próbáltam messzebbről hát ha csak egy hajléktalan....de nem válaszolt...még közelebb mentem mikor meg láttam ki is fekszik a földön fél ájultan...

Sziasztok! Hát ez nem lett valami hosszú,sem valami jó. :(

A helyesírási hibákért elnézést kérek ha még maradt benne...