I need you

Új barát

Ahogy feje közelített arcom felé teljesen ledermedtem,nem tudtam mit kéne tennem. Most meg akar csókolni? Mit tegyek? Nem kellett sokat várnom, az utolsó pillanatban mielőtt össze értek volna ajkain a fülemhez hajolt és mosolyogva bele sutogott...
-Szeretem a harcias lányokat,de csak az ágyban miközben alattam kéjesen nyögnek. De tudtommal te nem foksz ott kikötni úgy-e bár?-kuncog fel édes hangján...én pedig ezekre a szavaira megpróbáltam el lökni magamtól nem sok sikerrel...sőt meg jobban a falhoz szorított...majd folytatta mondandolyát
-Viszont ha tényleg nem akarsz ilyesmit jobb ha le szállsz rólam és nem avatkozol a dolgaimba...-ezt már komolyabban mondta...Ahogy az utolsó szót kimondta el vette kezeit mellőlem és el sétált. Én csak álltam ott egy darabig és próbáltam fel fogni mi is történt. Most komolyan ekkora baj,hogy érdeklődtem,hogy léte felől?!! Feldúltan igazítottam meg táskám vállamon és indultam a többi órámra.

A nap folyamán több szőr is láttam Taemin-t a haverjai társaságában vagy ép Hyuna-val enyelegni. Próbáltam nem törődni vele. De nagyon rosszul esik,hogy még csak egy válaszra se méltat.

A következő párnapban nem történt semmi,azon kívül,hogy akár hányszor Hyuna szembe jött velem a folyóson gúnyos mosollyal arcán ment el mellettem. Néha még pár csúnyább megjegyzést is mondott.
Nem tudtam ezeknek az okát,de úgy gondoltam jobb is ha így marad. De muszáj Taemin-nel beszélnem a feladatról. Ezt el döntve mentem oda egyik szünetben hozzá. De ahogy oda értem a bátorságom el is szált amit ebben a pár órában gyűjtöttem...
-Szia. Cccsak azért jöttem,hogy megkérdezzem mi lesz a páros feladatunkkal...Hamarosan le jár a határ id...-nem engedte,h befejezzem a mondatott..
-Nem érdekel a feladat. Csináld meg magad...-mondta semleges hangban. Mint ha tényleg nem érdekelné semmi...
-Az nem lehet,ketten kaptuk ezt a feladatott. Nem fogom megcsinálni egyedül...képtelenség...-tért vissza az a magabiztosság a hangomba amit nem rég még nem találtam...A haverjai le dőbenve néztek hol rám,hol az előttem álló srácra. Majd egyikük,akinek szép karakteres arca és elég izmos teste van,meg szólalt...
-Haver,most mért csinálod ezt? Igaza van, kettőtöknek kell megcsinál...
-Ne,szólj bele Minho!- morrant rá barátjára akit most már tudom,hogy Minho-nak hívnak. Ahogy az említett, úgy én is le sokkolva néztünk az előttünk lévőre...-Semmi közöd ehhez! Szóval értékelném ha nem szólnál bele... Te pedig, mit nem értesz azon,hogy nem csinálom meg veled a feladatott?!-Több se kellet nekem fogtam magam és ott hagytam őket. Mérgesen mentem a könyvtárba,hogy még idő előtt be tudjam fejezni a feladatott.

Már egy ideje ott ülhettem és próbáltam valami elfogadhatott össze hozni,mikor valaki meg állt az asztal mellet ahol voltam. Fel nézve csodálkozva néztem az előttem álló és kedves tekintetű srácra...

-Szia...Őőő..zavarlak?..-nézet rám kiskutyákat megszégyenítően aranyos szemekkel. Én pedig még mindig kíváncsi tekintettel néztem vissza rá...

-Szia. Hát az attól függ,hogy mit szeretnél? Mivel nem szeretném a nem olyan régen történt vitát megismételni,még ha te mellém is álltál a barátoddal szemben...-húztam el szám kicsit...

-Nem szeretnék vitázni,és elnézést is szeretnék kérni Taemin nevében. Nem úgy mennek a dolgok mostanában ahogy szeretné...Na,de igazából azért is jöttem,hogy hát ha tudok segíteni neked. Jajj, bocsi be se mutatkoztam, Minho-nak hívnak..-mutatkozott be kezét nyújtva felém és zavarában tarkóját vakarta...

-Tudom...-mosolyodtam el és nyújtottam én is kezem...-Én Yoo Na vagyok.- A témához vissza térve ez nagyon kedves tőled,de ne te kérj az ő nevében elnézést és az,hogy nem mennek úgy a dolgai ahogy azt ő akarja nem jogosítja fel arra,hogy így bánjon másokkal...Nem tudom,hogy el kéne-e fogadnom a segítséged. Ezt nekem kell megoldanom és Taemin-nek...neked is van párod akivel meg kell csinálnod...-miközben ezeket mondtam csalódott arccal nézet vissza rám és el gondolkozott kicsit...