Taemin szúrós tekintettel nézett az előtte állóra.
-Többször is előfordult már ilyen,még se rendeztél ekkora balhét. Szóval biztos jelent neked valamit a kis csaj.-Gúnyosan el mosolyodott. Taemin izmai megfeszültek,majd gyorsan rendezve vonásait hideg,semmit sem mondó viselkedést erőltetett magára.
-Ahhoz semmi közöd,hogy mit miért teszek! Ahhoz viszont igen,hogy az alattad álló embered olyat tett amit nem kellett volna és ahelyett,hogy itt jártatod a szádat,inkább intézkedned kéne,hogy ez többet ne forduljon elő!-Ridegen,de még is fenyegetően mondta. Az előtte állót elöntötte a düh és elő rántotta fegyverét,ezt a mozdulatát le utánozva az emberei is így tettek. Taemin csak állt ott nyugodtan miközben legalább tíz fegyver szegeződőt rá. Egyre hevesebben kezdett el dobogni a szívem. Nem akartam látni ahogy baja esik,de nem tudtam levenni a szemem a történtekről. Mellettem a srácok mocorogni kezdtek, egyikük a másik után lopózott át egy másik kupac nagy doboz mögé. Egyre közelebb értek barátjukhoz. Én is el akartam indulni mikor egy kéz fogott rá csuklómra. A kéz tulajdonosára néztem,aki nem volt más mint Onew. Fejével jelezte,hogy ne menjek és csendre intett. Félve néztem mit tesznek a srácok... Nem tudom mikor és hogyan ,de Minho-ék már a fegyveres banda mögött vannak és figyelik mikor tehetnek barmit is. Taemin meg mindig fegyvertelenül állt ott,pedig biztos vagyok benne,hogy a nadrágja korcába van csúsztatva a szokott helyére.
-Nagy bajban leszel ha folytatod ezt a viselkedést és az ellenségem leszel, Minjun!-Nem lehetett látni semmi érzelmet sem rajt. Minjun viszont gúnyosan elmosolyodott...
-Azt hiszed ha itt és most szitává lőlek akkor bármit is tehetsz ellenem? Hát nem és még az enyém lesz a te területed is.- Ahogy ezt mondta előrébb lépet és kibiztosította fegyverét és célzott. Ezt az alkalmat választotta Onew,hogy előbújjon mellőlem.
-Minjun! Még is mit képzelsz?!-Elég mérgesen és hangosan mondta ahhoz,hogy mindenki tekintette rá szegeződjön. Pont ez volt a lényeg ahogy látom,mivel Minho-ék ezt az alkalmat választották,hogy hátulról fegyverrel a kézben leüssék Minjun pár emberét. Mire az embereknek leeset mi is történik már késő volt. Fele csapat le volt ütve,másik fele fegyvert szegezett rájuk. Taemin és Minjun felé néztem. Szemtől szemben álltak egymással, próbálták ki találni a másik következő lépését.-Minjun elég! Tudod,hogy nem nyerhetsz ellenünk.- Onew hiába próbált hatni rá, nem tette le a fegyvert.
-Ha nem akarjátok,hogy a vezéreteknek annyi legyen jobb lesz ha leteszitek a fegyvereket!-Le se vette a tekintetét Taemin-ről miközben ezt mondta. Mindenki Taemin-re nézet és várták,hogy mi a parancsa, ő csak bólintott egyet erre Onew hirtelen előrántotta fegyverét és lőtt. Következő pillanatban Minjun a földön feküdt és jajgatva fogta kezét amiben az előbb még a fegyvert tartotta. Az emberei egyből le tették fegyverüket és megadták magukat.
-Mit csináltok ti semmire kelők! Támadjatok, ne adjátok meg magatokat!- Minjun teljesen kikelve magából próbált feltápászkodni,nem sok sikerrel. Közben én kicsit közelebb merészkedtem a dobozok mögött. Nagyából már mellettük voltam mikor meg láttam,hogy Minjun-nál van még egy kisebb fegyver. Próbálta feltűnés mentesen elő venni,ami sikerült is volna ha én nem látom meg. Tudtam mit akar és nem tudtam mit tegyek, mikor is megláttam a földön az elejtett fegyvert. Nem gondolkodtam,az járt a fejemben, hogy nem eshet bajuk a többieknek. Gyorsan felkaptam és bár eddig nem volt fegyver a kezemben gyorsan Minju felé fordítottam és lőttem. A következő pillanatban Minjun megint a földön össze rogyva jajgatott lábát fogva. Ledöbbenve ejtettem ki kezemből a fegyvert és néztem barátaimra,akik arcáról szintén a döbbenet olvasható le. Taemin gyorsan oda jött hozzám és át karolt.
-Minden rendeben.-Nyugtatgatott lágy,édes hangján. Engem pedig már az megnyugtatott,hogy ott volt velem. Eltolt magától,de egyik kezével még mindig át karolta vállam. El néztem Minjun irányába akit ép fegyvertelen társai próbáltak felsegíteni. A többiek ezt nagy figyelemmel kísérték.-El intézitek a többit? Jobb ha kiviszem innen Yoo Na-t.-Csak biccentettek,mi pedig elindultunk kifele a raktárból. Ki érve a kocsihoz menünk és óvatosan beültetett,nem mint ha bajom eshetett volna ennyitől. Pár pillanatig csendben figyelt,majd mikor szólásra nyitotta ajkait megérkeztek a többiek, ő pedig becsukva az ajtót kezdte kérdőre vonni a többieket.-Még is mit kerestek itt vagy egyáltalán Yoo Na mit keres itt?! Tudjátok jól,hogy ez milyen veszélyes és még is képesek voltatok elhozni!-Csendben tűrték a lecseszést.
YOU ARE READING
I need you
Fanfiction"-Akarsz is valamit tőlem vagy csak húzni az időm?-mondtam kicsit idegesebben már. Mivel eléggé fel húzott a tény,hogy ennyire feltűnően nézi meg testem ami nekem nem igazán tetszik...mivel amúgy sem igazán vagyok elégedett magammal... -Ha tudnád me...