I need you

Egyre közelebb

Mondta fülemhez hajolva és bajjós hangsúllyal,hogy kirázott a hideg. Amint folytatta volna amit elkezdett és kezdtem felkészülni az idegen érintésére, valaki megragadta hátulról és úgy hátra rántotta,hogy a srác hátra esett és a padlón kötött ki. Meglepetten néztem a padlón fekvőre aki mérgesen nézet fel megmentőmre,én lassan vezettem tekintettem végig rajt mire arcához érve realizáltam,hogy nem állmódom és tényleg Taemin áll előttem. Ledöbbenésem közepette az előbb még a földön lévő már fel is állt. Taemin hátra nézet rám egy pillanatra majd mikor látta,hogy nagyábból egyben vagyok úgy helyezkedett,hogy mögötte legyek.

-Ez nem volt jó ötlet!-bajjóssan csenget hangja,de más módon nem mutatta jelét dühének,én mögötte vártam mi is lesz a folytatás és közben próbáltam lenyugodni...

-Hééé...Ha te is akarod a kicsikét osztozhatunk-Vigyorgott undorítóan. Taemin rosszallóan nézet az ismeretlenre.-Látom nem pendülünk egy húron,így viszont igen rossz emberrel kezdtél ki! Mért kell más dolgába ütnöd az orrod?!-Eltűnt az előző fellegzős mosolya helyette szinte vicsorogva mondta a szavakat,közben pedig előre lépet és ütni készült...viszont Taemin játszi könnyedséggel kerülte azt ki és adott ellenfelének egy jobbost,ami elég erős lehetett mivel a srác szája fel is szakadt és vérezni kezdett. Letörölte kezével száját,de amint meglátta a saját vérét csak még idegesebb lett és neki rontott a közben tőlem valamivel nem messze lévőnek. A dulakodásuk közben fel csúszott az ismeretlen felsője és megláttam egy fegyvert a hátánál bele csúsztatva nadrágja korcába. Alig,hogy fel fogtam mi is az és realizáltam a helyzetet már el is lökte Taemin-t és a kezébe is vette a fegyvert,amit célirányosan megmentőmre szegezett. Teljesen lesokkoltam,nem tudtam mi tévő legyek.

-Nem úszód meg ilyen könnyen!! -Hiába is fenyegetőzőt Taemin-nek egy izma se rezdült.-Amint elintéztelek ez a szépség az enyém lesz...-A fegyvert még mindig az előtte állóra fogva,undorító mosollyal nézet rám majd vissza Taemin-re,kinek a szemében láttam,hogy nagyon ideges. A fegyvert még mindig rá fogva.

-Nagyon elvetetted a sulykot. Nem,hogy olyanhoz értél akihez nem szabadott volna,még fegyvert is foksz rám! -Ezt már elég fenyegetően mondta és ahogy befejezte a mondatott elindult a srác felé. Mivel nem voltak messze egymástól Taemin még az ellőtt kicsavarta ellenfele fegyvert tartó kezét,hogy az bármit is reagálhatott volna. A fegyver a földre eset ők pedig megint csak el kezdtek dulakodni,viszont most Taemin nem kímélte kicsit sem a srácot. Már kb félholtan feküdhetett a földön mikor erőt vettem magamon és oda mentem hozzájuk megfogva Taemin ökölbe szorított ütni készülő kezét. Érintésemre és talán mert nem számított rá,hogy valaki megállítja értetlenül nézet rám.

-Hagyd,eleget kapott már...-Mondtam elhaló hangon,majd lassan elvettem a még mindig remegő kezem karjáról.

-Ha megtudom ki a bandád vezére meg kapod rendes büntetésed.-Mondta fenyegetően utolsó mondatát a sráchoz.Majd egyből karom után nyúlva fogta meg kezem és segített fel,még mindig lesokkolva álltam a történtek előtt. Elkezdett a kijárat fele húzni,én el akartam engedni a kezét és oda menni a többiekhez,de sokkal erősebbnek bizonyult nálam. Nem engedett el még akkor sem mikor kiértünk a szórakozó hely elé.

-Ta...Taemin...-szólaltam meg végre,hogy megtudjam mit is tervez. Nevét meghallva hátra nézet rám.-Hova viszel? Vissza kellene menni a többiekhez.-Néztem a bejárat irányába. Értetlenkedve nézet rám.

-Te vissza mennél ezek után?! Yoo Na...majd nem megerőszakoltak. Legszívesebben halálra ütöttem volna. Ha megtudom,hogy kinek a beosztottja... -Kelt ki magából, nem leplezve érzéseit. Idegességében a nagy hév miatt egyre szorosabban fogta a csuklom,ami kezdett már fájni. Fájdalmas arccal néztem rá és próbáltam másik kezemmel lehámozni ujjait a csuklómról vagy legalább lazítani a szorításán. Észre is vette és mint akit áramütés ért gyorsan elvette kezét és egyet hátrébb lépett,én csuklómatt masszírozva próbáltam enyhíteni a fájdalmat. Amilyen szerencsés vagyok holnapra szépen befog lilulni. Kissé lehajtott fejjel nézet rám bűntudatos arccal.-Sa..sajnálom...Nem akartam fájdalmat okozni. Főleg ezek után.-Hangján hallottam,hogy tényleg nem akarta. Egyáltalán nem haragudtam rá,még akkor se haragudtam volna ha nem mond ilyeneket. De ebben a pillanatban olyan sebezhetőnek tűnt,így minden kép próbáltam megnyugtatni.